Mikor kapcsolódhat az M44-es autóút a romániai gyorsforgalmi úthálózathoz?

Kis-Magyarország

A projektet már korábban felfüggesztették. Most a Nagyváradot Araddal összekötő szakaszhoz való csatlakozás kommunikációjában van némi zavar.

A Kecskeméttől Szarvason és Békéscsabán át Gyuláig vezető 44-es rossz állapotú, leterhelt és balesetveszélyes út a Bács-Kiskun megyei Tiszaugnál keresztezte a Tiszát. Itt azonban a vasúttal közösen használt hídon lebénult a közúti forgalom, ha éppen jött egy vonat. Ezen segített a 2001-ben átadott új tiszaugi közúti híd, amelyet közvetlenül a kettős használatú műtárgy mellé építettek. Ez azonban az autósoknak csak azt a problémáját oldotta meg, hogy nem kellett megvárni, amíg az épp odaérkező vonat átmegy. A nagy forgalmat egyre kevésbé bíró 44-es főút minden közbeeső település érintett, így az ország központi részeiből való eljutás az ország délkeleti szegletébe és vissza meglehetősen nehéz és lassú volt.

Az M44-es gyorsforgalmi út tervezett megépítése minden párt tervei között szerepelt, azzal a félig kimondott ígérettel, hogy ettől majd megindul a térség fejlődése. Előbb a MSZP mondott egy olyan időpontot, amely tarthatatlan volt, majd évtizedek múltán a Fidesz hosszú előkészületek után belefogott az útépítésbe. Persze ettől nem oldódtak meg az egyre inkább leszakadó Békés megye problémái; hogy hol tart ma az országnak ez a vidéke, arról korábbi cikkeinkben írtunk.

Mostanra elkészült a Békéscsaba és Tiszaug közötti szakasz, ami egyrészt nagy előrelépés, másrészt viszont a projekt ma is torzó. Több szempontból is. Tiszaugtól nem készült el Nagykörősig, amelyen át az M44-es autóút rávezetne az M5-ös autópályára. (Ezt 2025-re ígérik.)

 
Fotó: A szerző felvétele

A másik végén pedig Békéscsabánál, a békési megyeszékhelyet megkerülő szakasz csak 1x1 sávos, így vezet el a Békéscsaba-Gyula között ismét 2x2 sávos leromlott minőségű szakaszhoz. Ugyancsak probléma, hogy az út a gyulai határátkelő után nem vezet tovább sehova, nincs csatlakozása a romániai gyorsforgalmi közúti hálózathoz. Ezért merült fel, hogy más nyomvonalon: Békéscsaba-Sarkad-Kötegyán felé kellene fejleszteni az autóutat. Így a romániai oldalon Nagyszalontánál elérné a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi utat, s ekként bekerüljön a nemzetközi közúti vérkeringésbe, s valódi nemzetközi tranzitút legyen.

Mind a magyar, mind a román kormány meghozta az ehhez szükséges döntéseket, ám a gondok ezt követően kezdődtek. Bár az érintett térségi fideszes országgyűlési képviselők mélyen hallgattak róla, de az Orbán-kormány egyre erőteljesebb megszorításai közepette a Lázár János vezette Építési és Közlekedési minisztérium közel háromszáz másik beruházás mellett ezt a projektet is kihúzta a megvalósítandók listájáról, amint erről június első felében írtunk. Az összhang teljes hiányát mutatta, hogy ugyanekkor Kovács József (Fidesz-KDNP) parlamenti képviselő arról írt Facebook-oldalán, hogy az M44-es autóút meghosszabbítása és a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra történő kapcsolódása „kiemelt feladat és elsőbbséget élvez”. 

A Narancs.hu cikke és az abban ismertetett ellentmondás nyomán június végén Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Azt firtatta, milyen okok játszottak közre az M44-es autóút előkészítésének felfüggesztésében, mikorra várható a beruházás megkezdése, illetve átérzi-e a kormány annak felelősségét, hogy a beruházás nélkül tovább nő a térség fejlettebb régiókhoz képesti leszakadása és folytatódik a nagy ütemű elvándorlás A válasz nem Lázártól, hogy egyik helyettesétől, Ágh Péter államtitkártól érkezett. Ebben Ágh, némi meglepetésre, kifejtette, hogy a projektet már jóval korábban felfüggesztették. Ehhez „a szankciós infláció és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság” vezetett, írta az államtitkár. A minisztérium idei „közbeszerzési tervében szerepel az M44-es fejlesztésének előkészítése, az erre vonatkozó eljárás a kormány támogató döntése alapján indulhat meg”, tette hozzá. 

Kérdés, hogy a térség kormánypárti országgyűlési képviselői – Herczeg Tamás (Békéscsaba), Dankó Béla (Békés) és Kovács József (Gyula) – tudtak-e erről az államtitkári válaszról. Kovács József említett bejegyzésében még június elején „Nagyarányú fejlesztések előtt állunk” címmel tette közzé posztját, holott Ágh Péter válasza augusztus 8-án kelt. Most tehát ugyanolyan zavar történt a projekt fideszes kommunikációjában, mint amikor az M44-es fejlesztése lekerült a napirendről.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.