A Kecskeméttől Szarvason és Békéscsabán át Gyuláig vezető 44-es rossz állapotú, leterhelt és balesetveszélyes út a Bács-Kiskun megyei Tiszaugnál keresztezte a Tiszát. Itt azonban a vasúttal közösen használt hídon lebénult a közúti forgalom, ha éppen jött egy vonat. Ezen segített a 2001-ben átadott új tiszaugi közúti híd, amelyet közvetlenül a kettős használatú műtárgy mellé építettek. Ez azonban az autósoknak csak azt a problémáját oldotta meg, hogy nem kellett megvárni, amíg az épp odaérkező vonat átmegy. A nagy forgalmat egyre kevésbé bíró 44-es főút minden közbeeső település érintett, így az ország központi részeiből való eljutás az ország délkeleti szegletébe és vissza meglehetősen nehéz és lassú volt.
Az M44-es gyorsforgalmi út tervezett megépítése minden párt tervei között szerepelt, azzal a félig kimondott ígérettel, hogy ettől majd megindul a térség fejlődése. Előbb a MSZP mondott egy olyan időpontot, amely tarthatatlan volt, majd évtizedek múltán a Fidesz hosszú előkészületek után belefogott az útépítésbe. Persze ettől nem oldódtak meg az egyre inkább leszakadó Békés megye problémái; hogy hol tart ma az országnak ez a vidéke, arról korábbi cikkeinkben írtunk.
A másik végén pedig Békéscsabánál, a békési megyeszékhelyet megkerülő szakasz csak 1x1 sávos, így vezet el a Békéscsaba-Gyula között ismét 2x2 sávos leromlott minőségű szakaszhoz. Ugyancsak probléma, hogy az út a gyulai határátkelő után nem vezet tovább sehova, nincs csatlakozása a romániai gyorsforgalmi közúti hálózathoz. Ezért merült fel, hogy más nyomvonalon: Békéscsaba-Sarkad-Kötegyán felé kellene fejleszteni az autóutat. Így a romániai oldalon Nagyszalontánál elérné a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi utat, s ekként bekerüljön a nemzetközi közúti vérkeringésbe, s valódi nemzetközi tranzitút legyen.
Mind a magyar, mind a román kormány meghozta az ehhez szükséges döntéseket, ám a gondok ezt követően kezdődtek. Bár az érintett térségi fideszes országgyűlési képviselők mélyen hallgattak róla, de az Orbán-kormány egyre erőteljesebb megszorításai közepette a Lázár János vezette Építési és Közlekedési minisztérium közel háromszáz másik beruházás mellett ezt a projektet is kihúzta a megvalósítandók listájáról, amint erről június első felében írtunk. Az összhang teljes hiányát mutatta, hogy ugyanekkor Kovács József (Fidesz-KDNP) parlamenti képviselő arról írt Facebook-oldalán, hogy az M44-es autóút meghosszabbítása és a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra történő kapcsolódása „kiemelt feladat és elsőbbséget élvez”.
A Narancs.hu cikke és az abban ismertetett ellentmondás nyomán június végén Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Azt firtatta, milyen okok játszottak közre az M44-es autóút előkészítésének felfüggesztésében, mikorra várható a beruházás megkezdése, illetve átérzi-e a kormány annak felelősségét, hogy a beruházás nélkül tovább nő a térség fejlettebb régiókhoz képesti leszakadása és folytatódik a nagy ütemű elvándorlás A válasz nem Lázártól, hogy egyik helyettesétől, Ágh Péter államtitkártól érkezett. Ebben Ágh, némi meglepetésre, kifejtette, hogy a projektet már jóval korábban felfüggesztették. Ehhez „a szankciós infláció és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság” vezetett, írta az államtitkár. A minisztérium idei „közbeszerzési tervében szerepel az M44-es fejlesztésének előkészítése, az erre vonatkozó eljárás a kormány támogató döntése alapján indulhat meg”, tette hozzá.
Kérdés, hogy a térség kormánypárti országgyűlési képviselői – Herczeg Tamás (Békéscsaba), Dankó Béla (Békés) és Kovács József (Gyula) – tudtak-e erről az államtitkári válaszról. Kovács József említett bejegyzésében még június elején „Nagyarányú fejlesztések előtt állunk” címmel tette közzé posztját, holott Ágh Péter válasza augusztus 8-án kelt. Most tehát ugyanolyan zavar történt a projekt fideszes kommunikációjában, mint amikor az M44-es fejlesztése lekerült a napirendről.
