Navracsics Brüsszelben lobbizik az EU-s pénzekért, közben választókörzetében "lezsíroznak" egy közbeszerzést

Kis-Magyarország

A sümegi fideszes polgármester szerint csak egy "széles körben alkalmazott eljárásról" van szó.

Képviselő-testületi ülést tartottak csütörtök délután Sümegen. Napirendre került egy még közel négy évvel ezelőtt, 2017 októberében elnyert Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) győztes pályázat, amelynek címe: „Komplex turisztikai fejlesztések Sümegen”. A projektre 100,4 millió forintot kapott a Veszprém megyei kisváros uniós forrásból. Kiderült, hogy az elnyert összeg harmadát, 32,3 millió forintot a város tulajdonában lévő Afrikárium elnevezésű épületre költenék.

A sümegi fideszes polgármester, Végh László előterjesztése szerint az Afrikárium felújításának nyertesét nem közbeszerzési eljárás lefolytatásával választanák ki, hanem azt elhagyva egy ún. in-house eljárás keretén belül döntenék el, hogy ki kapja a felújításra szánt pályázati pénzt. Ez közérthetően annyit jelent, hogy a hatályos Pénzügyi Elszámolási Útmutató alapján be kell kérni három cégtől a felújításra vonatkozó árajánlatokat, hogy a felújítás valóban annyiba kerül.

Ám erős a gyanú, hogy mindez azt az alibit szolgálja, hogy az egyébként is már kiszemelt Közszolgáltató Kft. 32 millió forintos ajánlatán szereplő összeg nagyságát legitimálja.

Erről szól egy friss bejegyzés a Sümegi Szó Facebook-oldalán. Az pedig bizonyára csak a véletlen műve, hogy - amint az a bejegyzésben olvasható - a fideszes városvezetés baráti, vidéki cégektől kér árajánlatot (Két Tarbúza Kft., Kráterteam Kft., Folyondár 2008. Kft.), amelyek rendre minden sümegi beruházásnál ajánlattevőként feltűnnek és profiljuk igazából a mélyépítés. Így a valódi közbeszerzési eljárást elhagynák, és az uniós állampolgárok befizetésének egy részét úgy költenék el, hogy arra csak falból kérnek árajánlatot.

Az erről szóló, lapunk birtokába került hangfelvétel szerint Végh László polgármester maga beszélt erről a testületi ülésen. Egyértelművé tette: „Attól függetlenül, hogy a közszolg. (Közszolgáltató Kft. – a szerk.) fogja elvégezni, ugye, ezt gyakorlatilag kijelenthetjük, mivel hogy az in-house eljárásban lesz kiírva, vagy így lesz kiírva pontosabban, de ettől függetlenül három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgnak. az ajánlata az nem túlzó.”

Közigazgatási szakemberek és jogászok szerint ez kérdéseket sorát veti fel a szabályos közbeszerzési eljárás protokolljával kapcsolatban, ráadásul a sümegi önkormányzatot az elmúlt két évben a Közbeszerzési Hatóság öt, a Fővárosi Törvényszék két esetben marasztalta el a közbeszerzési törvényt súlyosan sértő eljárásai miatt. Ezért többtízmilliós visszafizetésre kötelezték a várost.

Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európa Unió döntéshozó szervei az ehhez hasonló szabálytalanságok – közbeszerzési visszaélések, az uniós pénzek szabálytalan és átláthatatlan elköltése, korrupció – miatt nem folyósítja Magyarország részére az uniós forrásokat. Sajátos fénytörésben látni az eseményeket, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy közben a térség fideszes választókerületi elnöke és kormánypárti országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor, az uniós pénzekért felelős területfejlesztési miniszter éppen az Európai Bizottság illetékeseit próbálja biztosítani arról, hogy Magyarországon a pályázati pénzek odaítélésével, felhasználásával, ellenőrzésével, valamint a közbeszerzésekkel minden rendben van. Eközben a Végh László arról győzködi a képviselőket, hogy „három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgáltató Kft.-nek az ajánlata az nem túlzó”.

„A sümegi gyakorlat élő cáfolata Navracsics brüsszeli Canossa-járásának, egyben tovább hitelteleníti a magyar kormányt. De szeretném egy időbeli egybeesésre is felhívni a figyelmet. A sümegi képviselő-testület néhány órával Navracsics újabb brüsszeli tárgyalásai és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfója után ült össze. S látjuk: a két miniszter hiába hangoztatta, hogy a pályázatokkal, a közbeszerzésekkel, de tágabban az EU-s elírások betartásával minden rendben lesz Magyarországon, egy ezzel élésen szembehelyezkedő döntést hozott az ugyancsak Fidesz vezette sümegi önkormányzat” – mondta a Narancs.hu-nak Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő.

Lapunk írásban megkérdezte Végh Lászlót, a közbeszerzési szabályok betartásának minősül-e, ami elhangzott a képviselő-testületi ülésen. „Valószínűleg Kovács Mihály úr (sümegi ellenzéki képviselő- a szerk.) vagy szándékosan szeretne (már sokadszor) botrányt kelteni, vagy nem tudta értelmezni a testületi ülésen elhangzottakat.

Természetesen semmiféle jogsértésről nincs szó, hanem egy teljesen törvényes, széles körben alkalmazott eljárásfajtáról, az ún. in-house eljárásról.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy természetesen felelős akkreditált közbeszerzési szakértőnk közreműködésével és jóváhagyásával készült az előterjesztés” – válaszolta portálunknak Végh László.

Végh Lászlónak az utóbbi időben több, az országos nyilvánosság ingerküszöbét is átlépő botránya volt, így élettársának hamis érettségi bizonyítványa, a pandémia idején az élettársnak egyszemélyi döntésként adott nagy összegű fizetésemelés, szabálytalan pénzköltés miatti visszafizetés. A botrányok miatt 2021 szeptemberében Végh László lemondott a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnöki posztjáról is.

(Címlapképünkön: a sümegi képviselő-testület 2019-ben, középen Végh László polgármester)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.