A keddi ülés elején – a történtekről beszámoló forrásaink szerint – Gerencsér István képviselő botrányosnak nevezte az ácsi önkormányzat, valamint a befektetők eddigi kommunikációját. Gerencsér személye önmagában is érdekes, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az ácsi katódgyár megépítéséről szóló június 21-i bejelentése után a kilencfős testületből – tiltakozásképpen – öten lemondtak. A helyükre delegáltak között volt Gerencsér, aki azóta ugyancsak lemondott. A gyorsan megalakuló helyi civil szerveződés, a Kiáll(t)unk Ácsért alapítója, Lipka Zoltán pedig a hatalom és a beruházók szócsövének nevezte az ülésen azt az ad hoc bizottságot, amelyet részben a testület tagjaiból, a hatalomtól nem túl messze álló „civil” szervezetek képviselőiből és a környékbeli települések vezetőiből áll. Mindezt kikérte magának Szentirmai István (Fidesz-KDNP) polgármester. „Amit mondtam tényszerű és fenntartom” – mondta a Narancs.hu-nak Lipka.
A Szijjártó-bejelentés utáni napokban tartottak testületi ülést Komárom-Esztergom megyei Ácson, ahol az ide tervezett katódgyár ügye mindent felülírt. A Kiáll(t)unk Ácsért szerveződés itt adta át a tiltakozó levelet a fideszes városvezetőnek, s nem kis részben ennek nyomán határoztak úgy a képviselők, hogy még augusztus vége előtt lakossági fórumot tartanak az ügyben. (A teljességhez hozzátartozik, hogy még június 15-én a kisváros első embere politikai hangulatkeltésnek nevezte a katódgyárról szóló információkat.) Ezt a júniusi, a lakossági fórum augusztusi megtartásáról szóló határozatot vonták most vissza – a helyi civilek tiltakozása ellenére.
Szentirmai arra hivatkozott, hogy nincs elegendő információ egy lakossági fórum megtartásához, ez indokolja a halasztást. Ezt cáfolni látszik, hogy egy héttel ezelőtt a beruházásban érintett Bamo Technology Budapesten háttérbeszélgetésen látta vendégül a sajtó egy részét, ahol az addigi kommunikációs hibákat javítani kívánva sok részletet és konkrétumot osztottak meg a gyár létesítéséről, a technológiáról, az áramigényről, a termelés volumenéről, s arról, hogy mekkora plusz forgalmat jelent majd a környéken a gyár létesítése. Itt elhangzott, hogy 1500 milliárd forintos árbevétel, 1 terawattóra éves áramfogyasztás, százhektáros napelempark és 300 lakásos lakópark létesült mintegy 520 milliárd forintos beruházás eredményeként. Évi 100 ezer tonna gyártási kapacitással számolnak, ami az alapanyagokat és a végterméket összeadva napi 25 kamionos forgalmat jelent. A gyártáshoz szükséges nikkelt, mangánt és kobaltot Afrikában és Indonéziában bányásszák, Kínában tisztítják meg, dolgozzák fel és keverik össze, és a keveréket onnan hozzák hajókon és kamionokon Magyarországra.
Hogy a nagyságrendeket érzékeljük: az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után várhatóan 4 milliárd euró, azaz mintegy 1500 milliárd forint lesz. Ez az egészen jelentős összegről van szó, amit az is jelez, hogy ma a Magyarországon működő gyárak közül ennyit vagy ennél valamivel többet csak a győri Audi, a gödi Samsung és a kecskeméti Mercedes produkál. Persze figyelembe kell venni, hogy a beruházások elkészültével ezek mellé nő majd fel debreceni, a nyíregyházi és az iváncsai akkumulátorgyár.
Apropó Debrecen és Nyíregyháza. Elsőrendűen az itt létesülő gyáraknak szállít majd be katódcsöveket az ácsi üzem, ám egyelőre nem világos sem szakmai, sem logisztikai szempontból, hogy miért éppen a csaknem 350 kilométerre lévő Ácson kell ehhez katódgyárat létesíteni.
A keddi képviselő-testületen a történtekkel kapcsolatban nem csak a lakossági fórum elhalasztását, hanem azt is botrányosnak nevezte Lipka Zoltán, hogy a képviselők olyan határozatot fogadtak el a polgármester javaslatára, amely szerint a NEST Communications Kft.-t bízták meg az ügyben helyi közvélemény-kutatással. Ez a cég már szerződésben áll a katódgyár létesítésében érdekelt Bamo Technologyval, így függetlensége és pártatlansága legalábbis kérdéses. „Döbbenten tapasztaltam a testületi ülésen, hogy ezt a felvetést, bárhogyan próbáltam megfogalmazni, nem értette vagy nem akarta megérteni Szentiramai István polgármester” – mondta portálunknak Lipka. Hozzáfűzte, a gyár látványterveit bemutatták, ami elképzelhetetlen lenne gondosan kimunkált tervek nélkül. Megítélése szerint ez is cáfolja, hogy ne állna elegendő információ rendelkezésre a lakossági fórumhoz. A látványtervek alapján világos, hogy az M1-es autópálya mellett épülő gyárkomplexum minden apró részlete már elkészült a tervezőasztalokon.
Az ülésen az is elhangzott, hogy a katódgyár mellé tervezett 100 hektáros napelempark minden hektárjáért 10 millió forintot kínálnak az érintett gazdáknak a beruházók. Ez agrárszakemberek egybehangzó állítása szerint messze a piaci ár felett van, amit nem kis részben a sürgető építés miatti szükség is diktál. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összesítése alapján a településenkénti termőföld átlagár aranykoronánként 84 ezer forint. Így az ottani termőföld minőségét figyelembe véve ez hektáronként 2 millió 32 ezer forintos átlagárat jelent, ehhez képest a leendő napelempark helyén a gazdáknak a beruházó ennek közel ötszörösét kínálja.
Ezt figyelembe véve különösen izgalmas kérdés, hogy mennyit fizethettek a kínaiak annak a két magánszemélynek, Barta György Suzuki-forgalmazónak és az M1 Napforduló Kft. mögött álló, finoman szólva is NER-közeli Schimicsek Tibornak, akiknek 55 és 42 hektáros földterületét vették meg, hogy annak helyén a katódgyár megépüljön. „Ezzel feltehetően még az unokáik gondtalan jövőjét is megalapozták” – értékelte a történteket egy több mint száz hektáron gazdálkodó gazda a Narancs.hu-nak. Azt is a Bamo Technology egy héttel ezelőtti sajtóbeszélgetéséből tudjuk, hogy az ácsi gyár energiaigénye egy teljes honi megye áramfogyasztásával egyenlő, így a napelemparkra nagy szükség van.
Amint arról korábbi cikkünkben elsőként írtunk, a gyár mellé lakóparkot terveznek a gyárban dolgozó kínai vezetőknek, középvezetőknek és beosztottaknak. A gyár létszáma várhatóan 900 alkalmazottból áll. Ehhez képest a lakóparkot egyes információk háromszáz fősre tervezettnek jelzik, ám más források alapján úgy tűnik, hogy 300 apartmanból áll majd. Ez már csak azért sem mindegy, mert ez utóbbi megháromszorozná az itt lakók létszámát. Az ácsiak attól tartanak, hogy mindegyikük kínai lesz. Ezt a fideszes polgármester cáfolni igyekszik azzal, hogy sok magyarnak is jut majd állás a cégnél.
Most úgy tűnik tehát, hogy október 3-án lakossági fórum lesz Ácson, hacsak nem halasztják el azt újból. A helyiek úgy tudják, hogy a városvezetés egy mindössze 100 fő befogadására alkalmas teremben tervezi, holott az érdeklődés ennél várhatóan sokkal nagyobb lesz. Érdekesség, hogy még ugyanezen a napon az önkormányzat közmeghallgatást is tart. Aligha kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, ennek napirendjét is a katódgyár uralhatja majd.
(Címlapképünkön: az ácsi üzem látványterve)
