Simonka-per: megbundázott pályázatok, visszaosztott pénzek – a politikus szerint mindez hazugság

Kis-Magyarország

Hogyan manipuláltak pályázatokat, és miként osztották vissza az elnyert pénz 45 százalékát? Erről volt szó a fideszes képviselő büntetőperének szerdai tárgyalásán. A lapunknak nyilatkozó Simonka tagadott, és Lázárt Jánost is szóba hozta.

„Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője.

Ha igaz a koronatanú állítása, akkor 2010 és 2012 között, összességében több százmillió forintot osztott vissza Simonka utasítása alapján az építési vállalkozó az elnyert pályázati pénzekből az akkor frissen a parlamentbe került kormánypárti politikusnak. Sőt mint kiderült, megállapodásuk révén úgy újították fel, nagyobbították meg és modernizálták Simonka újkígyósi házát, hogy az bár valójában több mint 10 millió forintba került, de ezért a képviselőnek nem kellett semmit fizetnie. Azt csak levonták a 45 százalékos visszaosztás összegéből.

A Fővárosi Törvényszéken - ahogy arról a Narancs.hu beszámolt - kedden a Simonka elleni büntetőperben egy felszámolót hallgatott meg tanúként a bíróság. Az illető arról számolt be, hogyan próbált vele összejátszani a fideszes politikus és miként törekedett a felszámolás alatt lévő cégeinek számára értékes vagyonelemeihez minél olcsóbban hozzájutni.

A bíróság szerdán a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalásban érintett Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. beruházásait kivitelező cég, az ENORA Kft. egykori vezetőjét, Gál Andrást hallgatta meg. Az ügy kiterjedtségét és bonyolultságát jól mutatja, hogy a közel hat órán keresztül tartó tárgyaláson a tanúval csak felerészben „végeztek”. Ugyanis vallomása után több felvonásban és nagyon aprólékosan kikérdezte Metzing Márton, a büntetőtanács elnöke, majd ugyancsak több részletben felolvasta a nyomozati szakban tett vallomásait és ezek ellentmondásaira is rákérdezett. Arra viszont nem jutott idő, hogy a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség és a vádlottak védői kérdéseket tehessenek fel a tanúhoz. Ahogy arra sem, hogy az elhangzott vallomással kapcsolatban észrevételt és kérdéseket tegyen fel a büntetőper kulcsszereplője, Simonka György.

Négyszemközt megbeszélték

Gál András vallomásában elmondta, hogy elsőként 2009-ben találkozott Simonka Györggyel, aki akkor még nem volt országgyűlési képviselő, csak Pusztaottlaka polgármestere. Ekkor a 2008-ban beütött gazdasági világválság kellős közepén voltunk, és Gál építőipari megbízásokat szeretett volna kapni. Simonka azzal biztatta, hogy erre lesz lehetőség. Ezzel egy időben Gál – a pusztaottlakai polgármester embereinek közbenjárásával – megvásárolta a ENORA Kft.-t. Azt mondta, azért volt szükség működő cégre, mert a pályázatoknál előnyt jelent, ha az több éve működik és vannak referenciái. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, ha ő vette meg a céget, akkor miért nem szerepelt a tulajdonosai között, miért nem ismert minden tulajdonost. Erre úgy válaszolt, hogy a cégvásárlás részleteit Simonka embere, Kovács Zoltán intézte. (Kovács szintén kulcsszereplője a büntetőeljárásnak. Ő is egyezséget kötött az ügyészséggel, feltáró vallomása pedig nem kis részben a vádirat alapját képezi. Kovács sem vádlottja az ügynek, tanúként fogják majd kihallgatni.) Árulkodó viszont, hogy az akkori cégiratokban a tulajdonosok között szerepelt Tóth Renáta, Simonka unokahúga, aki sok cég és sok ügylet szereplője. Ha kellett, céget, ha kellett, földet vásárolt, vagy mezőhegyesi lakóhelyet tüntetett fel magának.

Eleinte csak kisebb felújítási munkákat kapott a Gál András által képviselt hódmezővásárhelyi székhelyű építőipari cég Simonkától, de aztán jöttek a nagyobb falatok. Azzal összefüggésben, hogy a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) számára pályázati lehetőségek nyíltak, hogy benyújtott fejlesztési pályázataikat megvalósítsák. Ezek sok esetben külön-külön is több százmilliós nagyságrendűek voltak már tíz évvel ezelőtt is. Ide tartozott a szatymazi és a balkányi hűtőház, valamint a medgyesbodzási dinnyeválogató. Ám mindezt megelőzte egy Simonka György és Gál András közötti négyszemközti beszélgetés. Gál szerint ennek lényege az volt, hogy Simonka értésére adta,

az elnyert pályázati összeg 55 százalékából kell megvalósítani a beruházást, míg a fennmaradó 45 százalékot visszakéri.

Mint kiderült, ez egy esetet kivéve minden alkalommal így történt. Egy kivitelezésnél fordult elő, hogy költségek miatt nem tudott 45 százalékot visszaadni Simonkának, hanem kevesebbet. Ezt akkor tudomásul vette a politikus.

Mások helyett megírt pályázatok

Gál András vallomásából az is kiderült, hogy nem csak a pályázati pénzek „felhasználása”, hanem maguk a pályázatok is „érdekesek” voltak. „Nekem soha sem kellett nézni a pályázati értesítőt, így is sokszor nyertem. Azt ugyanis Simonkáék tették elém, majd az elnyert forrás függvényében elmondták, mennyiért kell azt megcsinálnom és mennyit kell visszaadnom” – mondta Gál. Idővel arra is vigyáztak, hogy úgy tűnjék, mintha valódi közbeszerzésben és valódi versenyben dőlne el, ki nyeri el a kivitelezési munkákat. Az ENORA Kft. képviselője elmondta, megírta saját pályázatát, benne a Simonkával előre legyeztetett árajánlattal. De mellé tett még kettőt is, amelyek ennél magasabb árat tartalmaztak, s jelezte ismerős cégeknek, hogy a nevükben is beadott pályázatot, akik pontosan tudták: kamuanyagról van szó. „Akkor ez így ment, ez volt a gyakorlat” – világította meg a hazai közbeszerzés világát Gál András.

Gál a bíró kérdésére elmondta, a kapcsolatot elsőrendűen Simonka Györggyel tartotta, vele egyeztetett, tőle kapott utasításokat. Mindez azért érdekes, mert a hazai és európai uniós pályázati és fejlesztési pénzekből megvalósult beruházásokban érintett két cég, a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. ügyvezetője nem ő, hanem Tóth Szilveszter és Kékesy Mihály volt. Ők egyébként a büntetőper első- és másodrendű vádlottai, voltak is előzetes letartóztatásban, de valójában az érdemi vezető Simonka György volt.

Gál András Metzinger Márton tanácsvezető bíró kérdésére elmondta, neki és az általa képviselt cégnek igazából nem érte meg a 45 százalékos visszaosztással járó „együttműködés” Simonkával. Azért csinálták, mert így állandóan volt munkájuk, és kínkeservesen jöttek ki úgy, hogy a kivitelezői munkákra elnyert pénzeknek csak az 55 százalékát használhatták fel. Hogy a kényszerűen a valós költségek alatti ráfordítás milyen műszaki kompromisszumokat eredményezett, nem derült ki. Ahogy az sem, hogy a kivitelezés műszaki ellenőre ezekre a munkákra hogyan bólintott rá. Gál András elmondta, ezzel a szakemberrel ő nem is találkozott. 

Gál végül 2012-ben szakította meg a kapcsolatot Simonka Györggyel, amikor a kormánypárti országgyűlési képviselő rá akarta venni, hogy az ENORA Kft. vegyen át egyik cégétől egy 47 millió forintos kötelezettségátvállalási elismervényt. „Ezen nagyon felháborodtam, s tudtam, hogy innentől kezdve semmi jóra nem számíthatunk. Azóta nem is találkoztam Simonka Györggyel” – mondta Gál. A hosszúra nyúlt szerdai tárgyalás végén több ügyvéd azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy igazán érdekes a következő tárgyalás lesz, amikor ők kérdezhetik majd vádhatósággal egyezséget kötött Gál Andrást.

Simonka: kiderülnek a hazugságok

Simonka György a tárgyalás után a Narancs.hu-nak jelezte, nagyon sajnálja, hogy az idő előrehaladtával nem tudta megtenni észrevételeit az elhangzott tanúvallomásra. Majd egy, a tárgyalás közben írt rövid nyilatkozatot olvasott fel munkatársunknak. Ez így szól: „Az egyezséget kötötteknek egyetlen esélyük van a szabadlábon maradásra, hogy fedezik a vádalkuval megkötött hamis vallomásokat és Lázár János szomszédját, Kovács Zoltánt, aki a barátja és az üzlettársa. Kovács Zoltán szerint Gál András, ha kell, úgy hazudik, mint a sebesült katona (sic!). Addig beszélhetnek mellé, ameddig a szakértői véleményeket be nem mutatjuk. Utána egyértelműen kiderül, hogy a ránk terhelő vallomások hazugságok. Sajnos az idő hiánya miatt ma ezeket a szakértői véleményeket nem tudtuk bemutatni, de ami késik, nem múlik.”   

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?