KÖNYVMELLÉKLET

A történet folytatódik

Istvánfi Gyula: Az építészet mellékvágányain

Könyv

A címet olvasva azok az építészettel összefüggő, de akár építészetnek is nevezhető tevékenységek jutnak eszünkbe, mint a tereprendezés, a folyószabályozás, az erdősítés vagy éppen az erdőirtás.

A Műegyetem építészettörténeti tanszékének egykori vezetője azonban egészen mást ért alatta; szerinte csak az élő építészet tekinthető mozgásban lévő folyamatnak. „Mi történik a régebben volt építészettel? Ott nincs mozgás, de valaha volt mozgás ott is. Ott is voltak vágányok, ma már mellékvágányok. Régebben voltak stílusok, divatok, építő hagyományok. Ha már feledésbe merültek ők is, holtvágányon állnak” – olvasható legújabb könyvének előszavában, megjegyezve azt is, hogy „az építészet történetével foglalkozni, azt tanítani, a régi épületeket felidézni rajzban és azokat megőrizni, mind olyan foglalkozás, amit az építészeti mellékvágányokon lehet űzni, s néha irigykedve nézni a fővágányon haladókat”.

Mindezek ellenére Istvánfi Gyuláról nehéz lenne azt feltételezni, hogy „irigykedve” nézne bármit is. Épp ellenkezőleg. Az építészettörténet 1870-től datálható oktatása – olyan jeles építészek közreműködésével, mint Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Czigler Győző vagy Schulek Frigyes –, majd a későbbi tanszékek létrejötte és megmaradása Istvánfi szerint „hősi történet”. Főleg azért, mert olyan időkben (a múlt század ötvenes–hatvanas éveiben) sem adta meg magát, amikor az építészettörténetnek csupán lesajnálás jutott; felesleges rossznak, kerékkötőnek, az alkotás folyamatából kizárhatónak tekintették.

A 83 éves Istvánfi Gyula könyve, amely a most indult Generációk című építőművészeti sorozat első kötete, leginkább összefoglaló reprezentatív kiadványnak tekinthető, amely az évtizedeken és rendszereken átívelő életmű legfontosabb állomásait hivatott felvillantani, az ókori helyreállításoktól kezdve a középkori apátságok feltárásán át a Népi építészet című tantárgy és tankönyv megszületéséig. A gyerek- és ifjúkori személyes visszaemlékezésen, a „hivatalos” életrajzon és publikációs jegyzéken túl Istvánfi Gyula munkásságának minden epizódja helyet kapott a könyvben, amelyek közül néhányat alaposabban is megismerhetünk. Így az aquincumi és egyéb óbudai feltárásokat és helyreállításokat, vagy például a Zámor-hegyi remeteség megújulásának folyamatát az 1974-es állagvédelmi munka megtervezésétől a húsz évvel későbbi átadásig. De említhetnénk a hetvenes években helyreállított, eredetileg 13. századi, román stílusú, ám a 19. században tragikusan „korszerűsített” kehidai temetőkápolnát is.

Az építészet mellékvágányain leg­inkább azért érdekes olvasmány, mert egy olyan világot tár fel magától értetődően, közérthető nyelven, mely sokszor elkerüli az építészek figyelmét. Ám minden bizonnyal maradna némi hiány­érzetünk, ha a kötet nem lenne oly gazdagon illusztrálva, gyakran a szerző színes rajzaival.

MMA Kiadó, 2021, 130 oldal, 4800 Ft. Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.