KÖNYVMELLÉKLET

Cenzné és ura

Kérdések és válaszok a Kádár-korról

Könyv

A megismerés talán legnagyobb akadálya az, ha egy jelenséget már eleve ismertnek hiszünk. Így vagyunk rendszerint a közelmúlt történetével is: megvan róla a magunk kikezdhetetlen véleménye, a letűnt korszakot átkozzuk, vagy épp visszakívánjuk, esetleg egyszerre átkozzuk és visszakívánjuk.

A Kádár-korral bizonyosan ez a helyzet, s ki tudja, milyen távol is vagyunk még attól, hogy a korszak és persze névadója valahára a történeti kutatás hideg tárgyának, a múlt immár szenvtelenül tárgyalható elemének bizonyuljon. Ám ha ez az idilli állapot még a messze jövendő méhében rejlik is, azért a tudományos ismeretterjesztésnek lehet, sőt nagyon is van hasznosan elvégezhető feladata ezen a téren. Feitl István, Mitrovits Miklós, Ripp Zoltán és a szerkesztő Takács Róbert most mindenesetre ezt bizonyította azzal a friss kötettel, amely a Napvilág Kérdések és válaszok sorozatának harmadik darabjaként a Kádár-kor világának könnyed és mégis fajsúlyos bemutatására vállalkozott.

Manapság, amikor az előre megadott válaszokhoz olykor utólag rendelik hozzá a kérdéseket (szerkesztőségekben, kutatóintézetekben stb.), egyszerre üdvözlendő és üdítő a karakteresnek ígérkező sorozat létezése, hiszen az eddig megjelent, illetve meghirdetett kiadványok csupa aktuális és/vagy kényes témakört dolgoznak föl: a Kádár-kor mellett a cigányság, az EU, az első világháború, no meg a bal- és jobboldal dichotómiájának zavarba ejtően gazdag témáit. A tárgyalt köteten belül pedig olyan változatos kérdések sorjáznak - egymásra is oda- meg visszautalva -, mint például, hogy hány ellenzéke volt a Kádár-rendszernek, kivel békélt meg a békepap, emancipálta-e a nőket a Kádár-rendszer, miért működött a Kodály-módszer, vagy éppen kik is jártak az Ifjúsági Parkba. A válaszok azután tömörségükben is kiadósak, olykor ellentmondásra és kiigazításra késztetőek, s ami a kötet külön érdekessége: erősen támaszkodnak a korszak populáris kultúrájára, humorára. Akár meglepőnek is tűnhetne, hogy a jelek szerint a Kádár-kor megannyi mozzanatát a legegyszerűbben és egyszersmind a legérzékletesebben Hofi-idézetekkel, közkeletű pesti viccekkel, netán Ludas Matyi-karikatúrák leírásával lehet megmagyarázni. Cenzné és ura, a Cenzúra vagy az "Éljen augusztus 26,50!" fölemlítése úgy lehet, mindmáig felkínálja a történész és a kevésbé tájékozott olvasó számára a kölcsönös megértés, az "egy nyelven beszélünk" konszenzusát, vagy legalább annak megnyugtató és hasznos látszatát. Igaz, ez a konszenzus végül úgyis csak addig tarthat, amíg e jobb-rosszabb poénok emléke él, vagy ameddig a saját meggyőződéseihez makacsul ragaszkodó olvasó bele nem ütközik egy-egy neuralgikus kérdésbe. Mondjuk, abba, hogy mit is köszönhetünk Fekete Jánosnak. Vagy éppenséggel abba, hogy ekkor születtek-e a panelprolik...

Napvilág Kiadó, 2013, 256 oldal, 2400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.