Barbó, a sörényfodrász oroszlánokat fazoníroz, de valamiért csak a vadakkal boldogul. Így amikor gróf Dölyfös Baltazár felkéri a mestert, hogy szelíd állatai szőrét is igazítsa már meg, Barbó, hogy, hogy nem, a feladat teljesítése közben felszabadít néhányat közülük. Cipcirip (mint a gyerekek többsége) nem rendmániás, de számára a rend nem is ugyanazt jelenti, mint a többségnek. Így mikor anyukája kérésére csakazértsem pakol össze, valahogy mégis minden a helyére kerül. Az, hogy Ninta papírsárkánya nem tud repülni, nem akkora mutatvány, ám az, hogy a kislány kívánsága teljesül, és a sárkányka életre kel (sőt, beszélni is tud), Ninta pedig, vascipellőjét levéve képes lesz repkedni, na, az már döfi. A repülés tagadhatatlanul vonzó dolog, bármely életkorban. Korracsek néni és Korracsek bácsi egészen biztosan nem számított arra, hogy szokásos sétájukon a néni sálja elszáll a szélben, hogy az utána kapó nénit egészen a rég áhított New Yorkig repítse. (Komoly közjátékok után, egy kisebb csapat macska segítségével kerül haza.) Harcos Bálint furcsa, ferde humorú, rövid történetei különös mesegyűjteménnyé rendeződnek. Szereplői is mind kicsavart, kedvesen különc figurák, és talán ez bennük a legvonzóbb. Turi Lilla csodás illusztrációi pedig ezt a szokatlan mesei világot oly módon jelenítik meg, hogy bár a képek önmagukban is teljes értékűek, a szöveggel ölelkezve valami egészen rendkívüli komplexitást mutatnak.
Pagony, 2020, 90 oldal, 3990 Ft
