Hé, Korcsmáros! (Piszkos Fred, a kapitány)

Könyv

"- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban..." - így kezdődik Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitánya. És most már ezzel a szövegbuborékkal startol a Korcsmáros Pál által több mint 40 éve megrajzolt képregény felfrissített, kiszínezett, keményborítós verziója is.

"- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban..." - így kezdődik Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitánya. És most már ezzel a szövegbuborékkal startol a Korcsmáros Pál által több mint 40 éve megrajzolt képregény felfrissített, kiszínezett, keményborítós verziója is. A Füles számára, Cs. Horváth Tibor forgatókönyvéből készült "eredeti" meglehetősen összekutyulta a sztori felütését, de a hazai képregénygigász unokája, az új kiadást vezető Korcsmáros Gábor vette a bátorságot, és a regényhez való hűséget előbbre véve itt-ott kifésülte a családi klasszikust. Tehette, mivel a Képes Kiadó nem sietteti a felújítást, inkább alapos munkát akar. E képregény-adaptációs munkafilozófiának köszönhetően öt éve végez folyamatos munkát Garista H. Zsolt rajzoló és Varga "Zerge" Zsolt színező.

A Füles hetilap egykori sztárrajzolója, Korcsmáros Pál a 60-as években ontotta magából a Rejtő-adaptációkat. Az önmaga által csak bérmelónak tartott munkássága a többszöri kiadásnak is köszönhetően alapvetően meghatározta az egymás után jövő generációk képzeletében Piszkos Fred, Senki Alfonz, a nagy Levin és a többiek figuráját és világát. Az elsőként megrajzolt A szőke ciklon (1961), majd az évente megjelenő, tusrajzolt képsorok ugyanis minden más műfajnál és adaptációnál hitelesebben ragadták meg és adták vissza vizuálisan a Rejtő teremtette világot.

A groteszkbe csavarodott realizmusra és verbális humorra épített (al)világ élvezetes megjelenítése és hatása a finoman kiszínezett és újra kiadott verziókra ugyanúgy érvényes. Az eredetit "átrajzoló" Garista ugyanis profi módon, szinte észrevehetetlenül nyúlt hozzá Korcsmáros képeihez. Nagyon ismerni kell az eredetiket, hogy egyáltalán észlelhető legyen: a képkockatengerhez itt-ott hozzátettek egy keveset. Vannak ugyan teljesen új képkockák, alakok és tárgyak is, de mind teljes mértékben asszimilálódtak az eredeti környezetbe, és csupán elegánsan kisegítik a régi tusverziót. A 40-es évekbeli autók, hajók ekképpen rajzolódtak vissza látható nyomok nélkül a sztorik eredeti korába, így nőtt valódi hústoronnyá Nagy Bivaly alakja és vált igazán bestiássá az alvilágot irányító Vöröskaromé is. De nem csak Garista saját stílusának észrevétlenségéből vagy "Zerge" digitális színezés közben talált hiteles tónusainak köszönhetően érződik, hogy újra élő e Korcsmáros-hagyaték. Hanem abból is, hogy a projektet irányító Korcsmáros unoka, ahol alkalma adódott, finoman rá is kontrázott a nagypapára. Jó példa erre a Piszkos Fred, a kapitány egyik képsora (6. oldal), ahol 1964-ben a rajzoló kocsmárosként belopta saját arcképét a rejtői világba, mire az unoka most az előző képkockába egy "r"-t csempészett be Fülig Jimmy szövegbuborékjába, így, egy leheletnyi "Hé, Korcsmáros!"-sal kiszólva az olvasónak az oldalakról.

Az ötödik, újradolgozott Rejtő- Korcsmáros-könyv nyomda alá rendezése csak néhány hete fejeződött be, Garista és "Zerge" azonban már a következő kiadványon, Az elveszett cirkáló oldalain dolgozik.

Képes Kiadó, 2007, 96 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.