Hé, Korcsmáros! (Piszkos Fred, a kapitány)

Könyv

"- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban..." - így kezdődik Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitánya. És most már ezzel a szövegbuborékkal startol a Korcsmáros Pál által több mint 40 éve megrajzolt képregény felfrissített, kiszínezett, keményborítós verziója is.

"- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban..." - így kezdődik Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitánya. És most már ezzel a szövegbuborékkal startol a Korcsmáros Pál által több mint 40 éve megrajzolt képregény felfrissített, kiszínezett, keményborítós verziója is. A Füles számára, Cs. Horváth Tibor forgatókönyvéből készült "eredeti" meglehetősen összekutyulta a sztori felütését, de a hazai képregénygigász unokája, az új kiadást vezető Korcsmáros Gábor vette a bátorságot, és a regényhez való hűséget előbbre véve itt-ott kifésülte a családi klasszikust. Tehette, mivel a Képes Kiadó nem sietteti a felújítást, inkább alapos munkát akar. E képregény-adaptációs munkafilozófiának köszönhetően öt éve végez folyamatos munkát Garista H. Zsolt rajzoló és Varga "Zerge" Zsolt színező.

A Füles hetilap egykori sztárrajzolója, Korcsmáros Pál a 60-as években ontotta magából a Rejtő-adaptációkat. Az önmaga által csak bérmelónak tartott munkássága a többszöri kiadásnak is köszönhetően alapvetően meghatározta az egymás után jövő generációk képzeletében Piszkos Fred, Senki Alfonz, a nagy Levin és a többiek figuráját és világát. Az elsőként megrajzolt A szőke ciklon (1961), majd az évente megjelenő, tusrajzolt képsorok ugyanis minden más műfajnál és adaptációnál hitelesebben ragadták meg és adták vissza vizuálisan a Rejtő teremtette világot.

A groteszkbe csavarodott realizmusra és verbális humorra épített (al)világ élvezetes megjelenítése és hatása a finoman kiszínezett és újra kiadott verziókra ugyanúgy érvényes. Az eredetit "átrajzoló" Garista ugyanis profi módon, szinte észrevehetetlenül nyúlt hozzá Korcsmáros képeihez. Nagyon ismerni kell az eredetiket, hogy egyáltalán észlelhető legyen: a képkockatengerhez itt-ott hozzátettek egy keveset. Vannak ugyan teljesen új képkockák, alakok és tárgyak is, de mind teljes mértékben asszimilálódtak az eredeti környezetbe, és csupán elegánsan kisegítik a régi tusverziót. A 40-es évekbeli autók, hajók ekképpen rajzolódtak vissza látható nyomok nélkül a sztorik eredeti korába, így nőtt valódi hústoronnyá Nagy Bivaly alakja és vált igazán bestiássá az alvilágot irányító Vöröskaromé is. De nem csak Garista saját stílusának észrevétlenségéből vagy "Zerge" digitális színezés közben talált hiteles tónusainak köszönhetően érződik, hogy újra élő e Korcsmáros-hagyaték. Hanem abból is, hogy a projektet irányító Korcsmáros unoka, ahol alkalma adódott, finoman rá is kontrázott a nagypapára. Jó példa erre a Piszkos Fred, a kapitány egyik képsora (6. oldal), ahol 1964-ben a rajzoló kocsmárosként belopta saját arcképét a rejtői világba, mire az unoka most az előző képkockába egy "r"-t csempészett be Fülig Jimmy szövegbuborékjába, így, egy leheletnyi "Hé, Korcsmáros!"-sal kiszólva az olvasónak az oldalakról.

Az ötödik, újradolgozott Rejtő- Korcsmáros-könyv nyomda alá rendezése csak néhány hete fejeződött be, Garista és "Zerge" azonban már a következő kiadványon, Az elveszett cirkáló oldalain dolgozik.

Képes Kiadó, 2007, 96 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.