KÖNYVMELLÉKLET – A Homérosz-fordítások nyomában

Homér dolmányban  

Könyv

Az első magyar nyelvű Iliász 200 éve jelent meg, és 50 éve halt meg Homérosz felülmúlhatatlan hazai fordítója, Devecseri Gábor. Költők és klasszikafilológusok, katolikus plébános és kálvinista lelkész, világtalan tanító és kolozsvári alpolgármester közös ügye: a magyar Homérosz.

Az Iliászból már Janus Pannonius is lefordított úgy 120 sornyit, ám ő még Ciceróval versengve, a maga csiszolt latinjára. A magyarítók első erőfeszítéseinek kora csak a 18. század második felével köszöntött be, korántsem függetlenül azoktól a törekvésektől és vitáktól, amelyek a következő századra is jócskán áthúzódtak, s megteremtették a modern magyar irodalmi és köznyelvet. „[K]edvem duzzant hogy (…) rajta egy kis próbát tegyek…” – vallott késztetéséről az első hosszabb Homérosz-részletet közkézre bocsátó tudós jezsuita, Molnár János, aki fordításának bevezetőjében a nemes célt is megjelölte: „a társakat ébresztgetni”.

E serkentés nem maradt hatástalan, hiszen az új század beköszöntével megindult az Iliász-fordítók virtuális versenyfutása – és közös küzdelme az alapanyaggal. Egyelőre még mindahányan tartották magukat a hexameteres formához, jóllehet hamar megtapasztalták a magyarítás literátort próbáló nehézségeit. Azt, hogy nyelvünk, illetve nyelvi érzékünk nem kedvez a korlátlan szóösszetétel-gyártásnak; s még inkább azt, hogy a magyarban eredendően ritkábbak a daktilikus lejtésű szavak, mint az ógörögben. Márpedig a hexametereknek nélkülözhetetlen főeleme a daktilus, vagy 19. századi magyar nevén: a lengedi, az egy hosszú és két rövid szótagból összeálló versláb. De éppígy megszenvedhettek és meg is szenvedtek a participiumokkal, azaz a melléknévi igenevekkel is, méghozzá úgyannyira, hogy Kölcsey Ferenc például, aki szintén nekiveselkedett a Homérosz-fordításnak, ezek magyarítása kapcsán így panaszkodott egy levelében: „Kéntelen vagyok sokat a Latiatuc-ból venni vissza.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.