Könyv

„Ha nem segít a levendulaillat”

Szeretlek, mégsem szeretlek címen jelent meg Herczeg Szonja leg­újabb kötete, amelyben egy rendhagyó terápia üléseit követhetjük nyomon. E könyv kapcsán beszélgettünk vele mentális betegségekről, bjuti inverz influenszerkedésről és gerillanovellákról.

Nagy bottal

A szerző történelmi témájú regényeiben a társadalmi piramis csúcsán és legalján lévőket hozza közelebb egymáshoz, történetei gyakran a bálványok ledöntéséről szólnak. Persze ez a ledöntés inkább nógatás, hogy ugyan legyenek már szívesek leszállni a talapzatról.

Szükséges és lehetetlen

Vannak, akik szeretik a költészetet. De szeretik a húslevest is cérnametélttel, és még sok minden mást is, például kutyát simogatni. De hogy mi is az a költészet, arról, habár sok ködös válasz született már, a vers írójának – a Vannak, akik szeretik a költészetet című versé, amelyből az idézett gondolatok is származnak – fogalma sincs.

A halál egyszerű gépezete

Vajon látja-e időnként pszichiáter azokat az embereket, akik az egykori német haláltáborokban a látogatókat kalauzolják? Lelkileg nagyon megterhelő lehet feldolgozni a turisták reakcióit. Az izraeli Yishai Sarid (Jisaj Szarid) regényének történész-idegenvezető elbeszélőjét legalábbis bántja, hogy amíg beszél, a diákok a telefonjukat babrálják. 

A szemétdomb csillaga

A mű nagyjából azt igyekszik felvázolni, hogy milyen környezeti hatások, s milyen emberek kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a napjaink politikai és társadalmi tehetetlensége: egyfajta posztmodern bestiárium. (A címet a szerző Erich von Stroheim 1924-es, Gyilkos arany című filmjétől kölcsönözte – ezért már nyilván nem reklamál senki.)

„Hirtelen itt volt az utcán”

Az idén jelent meg Szőcs Petra költő, filmrendező új verseskötete, A gonosz falu legszebb lakói. Néhány éve a Velencei Filmfesztiválon mutatták be Déva című filmjét. Írásról, rendezésről, járványokról és gyászról is beszélgettünk.