| ||
Az irodalmi Nobel-díj október eleji odaítélése előtt minden évben feltűnnek a sajtóban az angol fogadóiroda, a Ladbrokes oddsait ismertető, játékos hangvételű cikkek. Az esélylatolgatásokat ugyanis senki nem veszi komolyan, hiszen a jelölés és a kiválasztás minden fázisa egyaránt titkos (erről lásd korábbi cikkünket!). Tekintélyes lapokban is rendre azt olvashatjuk, hogy általában váratlan eredmény születik, illetve hogy a fogadóirodák szinte mindig tévednek. A valóság azonban ennél izgalmasabb - és sajnos kicsit gyanúsabb is.
A svéd Tomas Tranströmer 2010-ben sokáig állt a lista élén, és győzelme évében, 2011-ben is a második helyen, 7 az 1-hez lehetett fogadni. 2012-ben a Ladbrokes-nál második helyen (8:1) álló kínai Mo Jen nyerte el a díjat. Ahogy akkor, úgy a következő évben is a közönségkedvenc Murakami Haruki vezette a listát, de másodszor sem ő, hanem az eredményhirdetés előtt két nappal második helyen álló (4:1) kanadai író, Alice Munro örülhetett. A francia Patrick Modiano győzelmére a fogadás kezdetekor 100:1 (!) arányban lehetett pénzt feltenni, de a bejelentés előtti héten az élre tört, és harmadik helyen (10:1) érte a nagy hír. A belarusz Szvetlana Alekszijevics viszont már előző évben is esélyes volt, 2015-ben pedig úgy diadalmaskodott, hogy első helyen állt a Ladbrokes listáján.
Az elmúlt években gyakran elhangzott, hogy a Nobel-bizottság egyre inkább hajlamos kevésbé ismert szerzőket választani. A legutóbbi öt díjazott például bizonyosan nem szerepelt előkelő helyen sem az eladási listákon, sem a különböző nyugati kánonokban. Egyszerűbben: nem voltak világklasszisok sem az olvasók, sem a kritikusok szemében. Legalábbis biztosan nem annyira, mint például a fogadási listán is minden évben felbukkanó Thomas Pynchon, Salman Rushdie, Peter Handke, Ámosz Oz, Philip Roth, Milan Kundera, Margaret Atwood, Tom Stoppard, John Ashbery és a többiek. Ha viszont végignézünk az előző bekezdés kiemelésein, vagyis a legutóbbi Nobel-díjasok listás helyezésein, akkor azt látjuk, hogy ezek a világszinten kevésbé ismert írók a Ladbrokes-nál valahogy mégis benne voltak az első háromban.
Noha minden évben hatalmas meglepetés a díjazott személye, a Ladbrokes mégis hiba nélkül ráérez minden alkalommal. Ha ehhez hozzávesszük az utolsó napokban gyanúsan csökkenő oddsokat (például Modiano esetében), akkor nem olyan vad ötlet arra gyanakodni, hogy a fogadóirodának vannak információi arról, amiről elvileg senki, még a díjazott sem tudhat a bejelentés előtt fél óráig. Vagy legalább hall róla megbízható pletykákat.
(Ezen a ponton szükséges eloszlatni még egy tévhitet. A Ladbrokes oddsait elsősorban nem a fogadások száma vagy összege alakítja, hanem egy ezzel megbízott kurátor állítgatja. Az angol nyelvterületen emlékezetes névvel rendelkező svéd Magnus Puke az irodalmi Nobel mellett a téli sportok felelőse a Ladbrokes-nál, és bár szabadidejében szívesen ír verseket, kétséges, hogy kifinomult irodalmi szimata vezetné nyomra minden évben.)
Milyen következtetést lehet tehát levonni a lista aktuális állásából?
| ||
Egyelőre korai lenne elbízni magunkat. Jól eső érzés két magyart is látni a 12 legesélyesebb között, ráadásul ez a mostani élmezőny a Ladbrokes régi favoritjain (Murakami, Ngugi Wa Thiong'o és Adonisz) túl is szinte kizárólag nagyon nagy nevekből áll, amitől még jobban fest Krasznahorkai és Nádas neve a sorban. De mint azt fent bemutattuk, az elmúlt öt évben nem nyert olyan író, aki a Ladbrokes-nál nem szerepelt a három legesélyebb között, Nádas és Krasznahorkai pedig egyelőre hátrébb állnak.
Az igazi izgalmak viszont előttünk: ha ugyanis bármelyik író oddsai meredeken csökkenni kezdenek a bejelentés előtti napokban, az valószínűleg nem a véletlen műve lesz.
