KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: AZ UTOLSÓ FARKAS

  • Borsik Miklós
  • 2009. november 26.

Könyv

Zsebkönyv. Egy preparált farkasról van benne szó, amely állítólag úgy fest a vitrinben, mint aki halálában is büszke rá, hogy ő volt az utolsó.
Zsebkönyv. Egy preparált farkasról van benne szó, amely állítólag úgy fest a vitrinben, mint aki halálában is büszke rá, hogy õ volt az utolsó. Extremadurában járunk, Spanyolhonban, a környék sivár, ami a szerzõtõl persze nem meglepõ. Domínguez Chanclón a farkas hiányzó szívére mutat, az üveg mögé, a bõr alá; nézi, õ a vadász. A tolmács is figyel, az utazó is - ekkortájt járunk a kötet közepén, amely egyetlen írást (és mondatot!) tartalmaz. A fõhõs eleinte csendesen piálgat Berlinben - a könyveit rég bezúzták, minden ragad, a Hauptstrasse tele köpéssel. Nehezen hiszi, hogy Madridból írni hívják, de egy cikkrészlet valamit elindít benne: "Duero folyótól délre 1983-ban meghalt az utolsó farkas is."

Az írás, a mûvészet talán kimozdít. Ezért is illik ez a darab a tavalyi Seiobo járt odalent novellái közé. Lehet neki helyet keresni, számolván az ottani Fibonacci-sor szerinti anyagrendezéssel, és felhívás ez arra is, hogy vegyük komolyabban, mint egyébként: az egyik szöveg, bár szépirodalmi, néha a másik kritikája. Toldás. És a Krasznahorkai-életmû (vagy egy része) innen nézve válaszkorrekciók sorozata, fõleg arra a kérdésre, hogy a szép menynyiben üdvözít. Jelen mûvének erénye, hogy az olvasóra bízza, mit "tesz" a fõhõssel, ha az megírja, amiért hívták.

A novella képei intenzívek, de kezelésük mértéktartó, míg a kelleténél talán több negatív közhely jut a fõhõs szájába, aki hajlik a pátoszra is. Ez utóbbit azonban a cselekmény iróniája többször is jótékonyan ellensúlyozza.

Magvetõ, 2009, 72 oldal, 1490 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.