Szlavicsek Judit: Hullámsír
Kardos Júlia élete és múltja legalább annyira rejtélyes, mint a gyilkossági ügy, amelynek felgöngyölítésébe kényszerpihenőre küldött rendőrként vág bele.
Könyv
A halál egyszerű gépezete
Vajon látja-e időnként pszichiáter azokat az embereket, akik az egykori német haláltáborokban a látogatókat kalauzolják? Lelkileg nagyon megterhelő lehet feldolgozni a turisták reakcióit. Az izraeli Yishai Sarid (Jisaj Szarid) regényének történész-idegenvezető elbeszélőjét legalábbis bántja, hogy amíg beszél, a diákok a telefonjukat babrálják.
A szemétdomb csillaga
A mű nagyjából azt igyekszik felvázolni, hogy milyen környezeti hatások, s milyen emberek kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a napjaink politikai és társadalmi tehetetlensége: egyfajta posztmodern bestiárium. (A címet a szerző Erich von Stroheim 1924-es, Gyilkos arany című filmjétől kölcsönözte – ezért már nyilván nem reklamál senki.)
„A diktátor hozzád közel áll”
„Behajolt hozzám egy arc az ablakon, / és akkora volt, mint az ablak.”
Szijj Ferenc: A nagy salakmező (1997)
„Hirtelen itt volt az utcán”
Az idén jelent meg Szőcs Petra költő, filmrendező új verseskötete, A gonosz falu legszebb lakói. Néhány éve a Velencei Filmfesztiválon mutatták be Déva című filmjét. Írásról, rendezésről, járványokról és gyászról is beszélgettünk.
Jenny Kjærbo: A lunda
Egy üregben élt a szüleivel a lunda. Minden szép és jó volt, mígnem egy nap váratlanul felbukkant a lakhelyükön egy tojás.
"Kirekesztés nélkül nincs meg a falu" - Nádas Péter: Rémtörténetek
Nádas Péter új regénye igazán olvasmányos. A cselekmény sodró, a nyelv üdítő, hörpöljük szinte a bőven patakzó káromkodásokat, szitkokat, a népies szavakat és szószerkezeteket.
Fehér Renátó: Torkolatcsönd
A rendkívül sokszínű, mégis jól átgondolt kompozíciónak köszönhetően a kötet eleve brutális erejű és páratlanul merész verseinek a hatása megsokszorozódik.
A helyiek csak káderhizlaldának hívták a szigligeti alkotóházat
Az egykori Esterházy-kastélyból létrehozott alkotóházat 1953-ban adták át. A magyar irodalom kultikus helyszíne volt.
„Ki mennyi engedményt tesz”
Gerőcs Péter legújabb könyve, a Werkfilm több szinten egymásba illesztett történetek kirakós játéka, amelyben összemosódik valóság és manipuláció. Valóságérzékelésről és a művészetért hozható áldozatokról beszélgettünk.
Megszólító mód
A könyv elsősorban a tíz év feletti kiskamaszoknak szól, ezért sem a cselekmény, sem maga a szöveg nem túl bonyolult. Mégis, a jól felépített és éppen megfelelő mértékben kidolgozott történet olyan nyelvi megoldásokkal párosul, amelyekben a tizenegy-két éves olvasók először fedezhetik fel, hogy az olvasás nem csupán a kezdet és a végkifejlet között lejátszódó események követését jelenti, hanem egyfajta nyelvi élményt is.
Maradjunk meg normálisnak
Kilenc évvel legutóbbi regénye, a Királyi hálószobák után a szerző egy nyolc esszét tartalmazó kötettel jelentkezett.
Politikai nyelvlecke
„A meglátogatott személyeknél általában jó hangulat tapasztalható, 2–3 kivétellel, akik iszákosak, és még az is kevés volna nekik, ha mindennap olyan részeg lehetne, hogy négykézláb mászkálna, ezek természetesen vagy közömbös vagy ellenséges magatartást tanúsítanak minden józan elgondolással szemben.”