Per Olov Enquist: A Három Barlang Hegye

Könyv


A szerző az egyik legismertebb svéd író, a magyar olvasóknak sem kell bemutatni, hiszen bemutatták már idén is épp elegen: a könyvfesztivál díszvendége volt, megkapta a Budapest Nagydíjat, ráadásul évről évre Nobel-várományosként tartják számon. Ez az első gyerekkönyve, amely 2003-ban jelent meg (nálunk először 2004-ben), és igen hamar népszerű lett, már ha a népszerűség alatt azt értjük, hogy több mint húsz nyelvre lefordították, és Esterházy Péter előadásában elhangzott a rádióban. (A történet elolvasása után úgy gondolom, ez a siker inkább a nagyszerű "felnőttírónak" szól, nem a mesekönyv érdemeinek.) A mű - az író nyilatkozatai alapján - megtörtént eseményeken alapul, de ne higgyük, hogy olyan hű, de mesés dolgokról van itt szó. Egy mai kisgyereknek ez a történet ugyancsak lassú és vontatott, ráadásul a humora is nehezen jön át (mert néha nagyon nyögvenyelősen vicces akar lenni). A mese egy tróger nagypapáról szól, aki író, azaz nem csinál semmit, és akihez az unokái különösen vonzódnak. Ez a kompánia a szülőket átejtve kirándulni indul, de a nagy kalandból nem lesz semmi, mert a nagypapa lábát töri. Hogy mégsem történik nagyobb katasztrófa, az csak az ügyes és jószívű gyerekeknek köszönhető. A történet eleje izgalmakat és borzongást ígér, de csak lassan csordogáló eseményeket, egyre elnyújtottabb párbeszédeket olvashatunk. A jelen kiadásban vadonatúj illusztrációkkal gazdagodott a kötet (Kiskovács Eszter munkája), de ezek sem csinálnak nagy kedvet az olvasáshoz. A rajzokon a gyerekek csúnyák, az állatok semmilyenek - szerencsére nincs túl sok kép a könyvben. Tavaly megjelent a szerző második gyerekkönyve is, Den tredje grottans hemlighet (A Harmadik Barlang titka) címmel, még nem olvasható magyarul, de állítólag (legalábbis olvasói vélemények alapján) az elsőnél azért érdekesebbre sikerült...

 

 

Európa Könyvkiadó, 2011, 132 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.