Per Olov Enquist: A Három Barlang Hegye

Könyv


A szerző az egyik legismertebb svéd író, a magyar olvasóknak sem kell bemutatni, hiszen bemutatták már idén is épp elegen: a könyvfesztivál díszvendége volt, megkapta a Budapest Nagydíjat, ráadásul évről évre Nobel-várományosként tartják számon. Ez az első gyerekkönyve, amely 2003-ban jelent meg (nálunk először 2004-ben), és igen hamar népszerű lett, már ha a népszerűség alatt azt értjük, hogy több mint húsz nyelvre lefordították, és Esterházy Péter előadásában elhangzott a rádióban. (A történet elolvasása után úgy gondolom, ez a siker inkább a nagyszerű "felnőttírónak" szól, nem a mesekönyv érdemeinek.) A mű - az író nyilatkozatai alapján - megtörtént eseményeken alapul, de ne higgyük, hogy olyan hű, de mesés dolgokról van itt szó. Egy mai kisgyereknek ez a történet ugyancsak lassú és vontatott, ráadásul a humora is nehezen jön át (mert néha nagyon nyögvenyelősen vicces akar lenni). A mese egy tróger nagypapáról szól, aki író, azaz nem csinál semmit, és akihez az unokái különösen vonzódnak. Ez a kompánia a szülőket átejtve kirándulni indul, de a nagy kalandból nem lesz semmi, mert a nagypapa lábát töri. Hogy mégsem történik nagyobb katasztrófa, az csak az ügyes és jószívű gyerekeknek köszönhető. A történet eleje izgalmakat és borzongást ígér, de csak lassan csordogáló eseményeket, egyre elnyújtottabb párbeszédeket olvashatunk. A jelen kiadásban vadonatúj illusztrációkkal gazdagodott a kötet (Kiskovács Eszter munkája), de ezek sem csinálnak nagy kedvet az olvasáshoz. A rajzokon a gyerekek csúnyák, az állatok semmilyenek - szerencsére nincs túl sok kép a könyvben. Tavaly megjelent a szerző második gyerekkönyve is, Den tredje grottans hemlighet (A Harmadik Barlang titka) címmel, még nem olvasható magyarul, de állítólag (legalábbis olvasói vélemények alapján) az elsőnél azért érdekesebbre sikerült...

 

 

Európa Könyvkiadó, 2011, 132 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.