JÁTSZÓTÉR - Könyv

Stacia Deutsch: A barátságkód

Könyv

A Kód, csajok, satöbbi című sorozat az Amerikából induló Girls Who Code program kísérője, amelynek célja – tanfolyamokat, karrierlehetőséget kínálva – megnyitni az utat fiatal lányoknak, hogy részt vehessenek az IT világában. Ezt az utat kövezné ki ez a 10–14 éves korosztályt célzó sorozat első kötete, amelyben négy barátnő és a programozás egymásra találását követhetjük végig. A történet kedves, mozgatórugója az empátia: a programozó anyukával és művész apukával megáldott Lucy már alig várja, hogy elkezdhesse a kódolószakkört az iskolában, mivel egy segítő appot szeretne írni beteg nagybátyjának. De nem alakul minden az elvárásai szerint, így aztán barátnőivel karöltve igyekszik a programozás alapjait elsajátítani, amihez rejtélyes segítséget kap névtelen, kódolt levélkék formájában. A lényeg persze nem is ez, hanem az, hogy a négy különböző típust képviselő és úgy-ahogy szerethető, azonosulásra alkalmas karakter megtanítsa az olvasónak a programozói gondolkodás és kódolás alapjait. Mindezt teszi egy ötletes, rejtélymegoldós, játékos sztoriba ágyazva, így aki figyel, netán maga is együtt gondolkodik, az könnyedén feldolgozhatja az input/output, a feltételes utasítások, a ciklusok és a változók alapjait. Komolyabb elmélyülésre – akár a programozásban, akár a történetben – persze mindez már nem ad lehetőséget, de kedves és érdeklődést felkeltő próbálkozás arra, hogy a lányok számára már gyerekkorban utat nyisson az informatika világa felé.

Fordította: Neset Adrienn. Kolibri Kiadó, 2018, 164 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.