JÁTSZÓTÉR - Könyv

Stacia Deutsch: A barátságkód

Könyv

A Kód, csajok, satöbbi című sorozat az Amerikából induló Girls Who Code program kísérője, amelynek célja – tanfolyamokat, karrierlehetőséget kínálva – megnyitni az utat fiatal lányoknak, hogy részt vehessenek az IT világában. Ezt az utat kövezné ki ez a 10–14 éves korosztályt célzó sorozat első kötete, amelyben négy barátnő és a programozás egymásra találását követhetjük végig. A történet kedves, mozgatórugója az empátia: a programozó anyukával és művész apukával megáldott Lucy már alig várja, hogy elkezdhesse a kódolószakkört az iskolában, mivel egy segítő appot szeretne írni beteg nagybátyjának. De nem alakul minden az elvárásai szerint, így aztán barátnőivel karöltve igyekszik a programozás alapjait elsajátítani, amihez rejtélyes segítséget kap névtelen, kódolt levélkék formájában. A lényeg persze nem is ez, hanem az, hogy a négy különböző típust képviselő és úgy-ahogy szerethető, azonosulásra alkalmas karakter megtanítsa az olvasónak a programozói gondolkodás és kódolás alapjait. Mindezt teszi egy ötletes, rejtélymegoldós, játékos sztoriba ágyazva, így aki figyel, netán maga is együtt gondolkodik, az könnyedén feldolgozhatja az input/output, a feltételes utasítások, a ciklusok és a változók alapjait. Komolyabb elmélyülésre – akár a programozásban, akár a történetben – persze mindez már nem ad lehetőséget, de kedves és érdeklődést felkeltő próbálkozás arra, hogy a lányok számára már gyerekkorban utat nyisson az informatika világa felé.

Fordította: Neset Adrienn. Kolibri Kiadó, 2018, 164 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”