Szőcs Géza megint kosarat kapott

  • narancs.hu
  • 2014. október 9.

Könyv

Visszamondta a Janus Pannonius-díj átvételét Hannu Launonen finn író. Szőcs Géza szerint valaki telebeszélte a fejét. Pedig a miniszterelnök tanácsadója csak magát okolhatja.

Az MTI cikke az esetről (lásd mindjárt keretes írásunkban) csupán két hatalmas tévedést tartalmaz, de az anyagot így is átvette a fél magyar sajtó – első nekifutásra mi is – változtatás nélkül. Először is, a finn író nem 50 ezer eurót utasított vissza. Valójában 3 ezret, ugyanis – és ez a második, hát, félreértés – nem a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szánták neki, hanem a díj műfordítói mellékdíját.

Az MTI cikke

Nem veszi át a Janus Pannonius-díjat Hannu Launonen finn író, irodalmár, műfordító. Erről ő maga értesítette levélben a Magyar PEN Clubot. Döntését azzal indokolta, hogy a díjat a magyar kormány finanszírozza. A magyar kormány politikája az emberi jogok és a véleményszabadság szempontjából nem összeegyeztethető a Nemzetközi PEN Club alapelveivel – írta a Finn PEN Club honlapján megjelentetett közleményében.

Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke csütörtökön az MTI-nek megerősítette a hvg.hu értesülését. Szerinte az 50 ezer euróval (15 millió forinttal) járó díjat eredetileg az augusztus végi átadón vette volna át a finn író, de kórházi kezelése miatt ezt nem tudta megtenni.

"Ezért arra kért bennünket, hogy október elején vehesse át a díjat, amikor Budapesten tartózkodik. Meg is érkezett szeptember végén, és igen élénken érdeklődött, hogyan vehetné át, majd egyik pillanatról a másikra kaptunk tőle egy levelet, miszerint tájékozódott, és megtudta – bár ez eddig sem volt titok –, hogy ez egy kormányzat által finanszírozott díj, ezért nem veszi át. Ugyanazt írta, mint Ferlinghetti" – utalt Szőcs Géza arra, hogy Lawrence Ferlinghetti amerikai költő 2012-ben szintén visszautasította az elismerést.

"Launonen sem titkolja, hogy Budapesten beszélt valakivel, akitől információhoz jutott, és ezt a döntést hozta" – mondta Szőcs Géza, aki szerint nem tudják, és nem is nyomoznak az után, hogy kitől informálódhatott a finn irodalmár.

A jövőben változik majd a Janus Pannonius-díj odaítélésének rendszere, és csak az az író kapja majd meg a díjat, aki személyesen megjelenik az átadón.

 

Szőcs Géza fent előadott összeesküvés-elmélete is kísértetiesen hasonlít ahhoz a magyarázkodáshoz, amit két éve Ferlinghetti elutasító döntése után hangoztatott. Akkor a Narancsblog ezt írta (teljes cikk itt):

„Mi lenne, ha Szőcs Géza elfogadná: ha valaki undorodik tőle és a főnökétől, attól még nem feltétlenül a balliberális belső ellenség bábja. Hogy Ferlinghetti nem kóros hazudozó, és valóban az történt, amit állít: miután megkapta a díjat, gondosan tanulmányozta annak szponzorait, köztük a jelenlegi magyar kormányt, és neki ez a bagázs büdös. Abban igaza van Szőcsnek, hogy Európában a kultúrát nagyrészt az állam tartja el, és az adófizetők pénzét el lehet fogadni akkor is, ha az aktuális kormánnyal nem értünk egyet. Lehet, de nem kell. De megfeledkezik egy apróságról: saját magáról. Hogy ez a díj az ő kis babuskája, ő pedig ma már nem több és nem más, mint a demokrácia terén erős kihívásokkal küszködő miniszterelnökünk kis barátja, aki személy szerint azzal keltett nemzetközi érdeklődést, hogy pajkos kedvvel hurcolászta egy tisztes antiszemitizmusban megőszült nyilas celeb hamvait az erdélyi pityókaföldeken.

Talán egyszer majd alapít valaki egy nemzetközi rangú magyar irodalmi díjat, és mindenki boldog lesz. De amíg Szőcs Gézának és gazdájának köze van hozzá, addig az állami milliókért cserébe nem jut más nekünk, csak a szégyen.”

Az idei díj apropóján kifejtettük azt is, hogyan nyomja agyon saját kezdeményezését a túlmozgásos Szőcs, sőt, az ismert selyemfiúval és hullarablóval, Gérard Depardieu-vel felturbózott díjátadót is közvetítettük.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.