1. Rollinsnak nem nagyon vannak barátai. A telefonszámok a noteszában: csupa üzleti kapcsolat. Nincs felesége, nincsenek gyermekei. Legújabban olvasni lehet egy macskáról, aggodalommal tölti el a hiánya az utazásai során. Nem jár társaságba, nem jár partykra, nem volna mit mondania, s nem volna kinek. Nemrég ugyan elfogadta James Brown meghívását, de hát ő kivétel, ezeréves bálvány. Gyermekkora óta kétszer látta az édesapját, utoljára 1988-ban, alig egy percre. Az édesanyjával több időt tölt, összejönnek úgy húsz percre, kétévente.
2. 1961-ben Henry Garfield néven születik középosztálybéli családban; Washington D. C.-ben cseperedik fel. Kétéves, amikor elválnak a szülei. A papa közgazdász, durva, militáns típus, a válásig gyakran veri a kis Henryt és alkoholizmusra hajlamos anyukáját. Rollins hétfőtől péntekig az anyukájával van, aki hazahordja szeretőit, a nyitott ajtón át ismerkedik meg a szexualitással. Hatéves korában újra nősül az apja, ott tölti a hétvégéket; mostohaanyja és annak fia is agresszív vele.
3. Hiperaktív. A rosszullétig képes kiabálni vagy rohangálni, a Ritalin nevű nyugtatón él. Nem jó gyerek, kicsapják az iskolából, ugyan nem bánt senkit sem. Kamaszkorában egy zárt tengerészeti iskolában tanul, kopaszra nyírva, katonai szigorban. Jó volna, ha képes lenne kontaktust teremteni lányokkal, de "az erőszak az egyedüli barátnője", mint írja.
4. Mindaz a düh, mindaz a fájdalom, ami összegyűlik benne, a koncerteken szabadul fel. Az S. O. A. zenekarban kezdi, aztán 1981-ben beszáll a legvadabb washingtoni punkegyüttesbe, a Black Flagbe. Botrányok, verekedések kísérik a koncerteket, a közönség jó része skinheadekből áll, Rollins gyűlöli őket. Előregörnyedve, féloldalt fordulva énekel, mint aki védekezik vagy támad a mikrofonnal. Kigyúrt teste csupa-csupa izom, fekete klottgatyája körül verejtékben úsznak tetoválásai.
5. Még nem jár iskolába, amikor édesanyja megtanítja olvasni. Dickens és Steinbeck az első élményei. Ha azt kérdezik tőle, kik hatottak rá leginkább, Henry Miller, Hubert Selby, Charles Bukowski, a filozófusok közül Nietzsche kerül elő. Mondhatni, grafomán, jóllehet csak akkor ír, amikor frusztrált, letört, szomorú. Ha nem a zenekarával lép fel, spoken word-esteket tart, számos ilyen lemeze kapható. Black Flag-es útinaplója, a Get In The Van kapja ´85-ben a Grammyt az év Legjobb Spoken Word Albumaként. Köteteit saját kiadója, a születésnapjáról elnevezett 2.13.61. jelenteti meg, a szerzői közt: Iggy Pop, Michael Gira, Bill Shields, Don Bajema, Nick Cave.
6. A New Musical Express a terminator kifejezést használja. Találó metafora, de azért többről, mélyebbről van szó. Rollins eszménye: a szamuráj. A japán harcosok életmódját tanulmányozza; Mishima könyveiből, Kurosawa filmjeiből merít. Amikor tizennégy éves, lenyűgözi a Csillagok háborúja alapvetése: "Veled van az erő." Nem iszik, nem dohányzik, nem kábítószerezik; a Fugazi-főnök Ian MacKaye mellett a tiszta életmódot hirdető Straight Edge mozgalom oszlopa.
7. 1991-ben megölik legjobb barátját, a Black Flag egykori roadját. "Soha nem ártott senkinek, talán ezért is állt olyan közel hozzám. Idegenek vagyunk, egy másik bolygóról érkeztünk mindketten." Vásárlásból térnek haza, amikor rájuk támad két fegyveres. Rollinst arra kényszerítik, hogy kinyissa a házat, közben Joe Cole-t lelövik. A Now Watch Him Die című kötet Rollins ezt követő hónapjairól szól.
8. Egyre több filmszerepet vállal, nálunk is látható a Szemtől szembe címűben és David Lynch bemutatásra váró Lost Highwayében. Gap-ruhákat, Macintosh-gépeket reklámoz.
9. Fekete muzsikát, dzsesszt, bluest, funkyt hallgat; Duke Ellington, Miles Davis, Charlie Parker, John Lee Hooker, James Brown a kedvencei. S bár a Rollins Band hardcore-ként jegyzett, bele van betonozva a dzsessz, a blues és a funky is, mind.
10. 1986-ban felbomlik a Black Flag, s a következő évben megalakul a Rollins Band. Rollins énekel, Chris Haskett gitározik, Sim Cain dobol, Andrew Weiss basszusozik (őt ´93-ban Melvin Gibbs váltja fel), és egyenrangú társként van feltüntetve Theo Van Rock hangmérnök is. Kilenc albumot jelentetnek meg ez alatt a tíz év alatt, a 92-es The End Of Silence címűt a Rolling Stone magazin a rocktörténet legdzsesszesebb albumaként méltatja, a 94-es Weight Grammy-jelölést kap. Becsületes, önfeledt, felkavaró lemezek ezek; megtiszteltetés, hogy a most megjelent Come In And Burnnel újra éghetünk.
Marton László Távolodó
