TAVASZ! - Interjú

„Végül a költészet”

Závada Péter költő

Könyv

Generációjának egyik legismertebb költője. A hamarosan megjelenő új kötete, A muréna mozgása kapcsán beszélünk alkotói szerepekről, rappermúltról, tudományos pályáról és a kortárs irodalom keserűségéről.

Magyar Narancs: Hosszú ideig minden veled készült interjú úgy kezdődött, hogy itt van a költő, aki egyébként az Akkezdet Phiai népszerű rappere is, illetve slammer. Mostanában mintha a rap és a slam helyét a színház vette volna át. Miért?

Závada Péter: Én is látom az átrendeződést, ami nyilván annak is betudható, hogy megszűnt a zenekar. Ez komoly gyászmunkával is járt, hiszen egy huszon-sok éves barátság volt az alapja, de mindemellett mégis valamiféle fölszabadulást hozott, mert az utóbbi időben nem igazán tudtam már ezzel az előadói oldalammal azonosulni. Ilyen helyzetekben mindig új szerepet keres az ember. Számomra a költészet jó ideje meghatározó ilyen szempontból, emellé zárkózott fel a színház, amelyben azért mégis van egy jó adag performativitás. Csak már nem én állok a színpadon.

MN: A színház felé a költészet nyitotta meg az utat?

ZP: Eleinte inkább a rap és a slam miatt kértek fel rendezők, hogy működjek közre egy-egy előadás szövegének létrehozásában. Érdekes módon közben a saját alkotói műhelyemben nagyon közel került egymáshoz a dráma és a költészet. Ha darabot írok, általában valamiféle költői gondolatfolyam érdekel, és kevésbé a dramatikus szöveg. Tulajdonképpen ma már egyként kezelem magamban a költői és a színházi szövegeimet.

MN: Rögtön saját darabra szólt a felkérés, vagy átiratokat kértek tőled?

ZP: Az első alkalommal saját szöveget kértek, ezt Bodó Viktor társulatával, a Szputnyikkal rendezte meg Kovács D. Dániel Reflex címen. Már akkor éreztem, hogy talán nekem a hagyományos dramatikus színdarabnál jobban fekszik egyfajta kísérletező drámaszöveg, mondjuk Elfriede Jelinek, Heiner Müller vagy Peter Handke nyomán. Ugyanakkor megmaradt a felkérésre való írás is, és valamilyen oknál fogva elég gyakran találnak meg Shakes­peare-darabokkal a rendezők. Azokon is mindig öröm együtt dolgozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.