Könyvmelléklet

Viszketett a füle

Gerevich András: Légzésgyakorlatok

Könyv

Pandémia, kudarcok, fegyveres katonák, vízbe fúlt menekültek, bálnavérben „tapicskolás”. Újraindított krematóriumok és a parttalan sóvárgás. Az élet értelmetlensége. Ahogy a kötet záróversében (Sikertelenül Bacon nyomában) áll: „[…] Ennyire telt. / Ezt hagyod örökül. Végül mindenből ez lesz, / mocsár: színekből, szavakból, érzésekből.” És nem könnyű az út idáig.

A Gyerekkor című versben például szomorú madarakat látunk. Miután a költő felidéz egy szabadulása közben csapdába esett nimfapapagájt, betonon kapirgáló tyúkokat ír le, majd a szomszédos bérház tetején síró rigót, amelynek keresztet formálva próbál otthont adni, saját maga is madárrá válik, pusztán a szárnybontogatás szó kimondásával. Nemcsak egyetlen, hanem minden csapdába esett, védtelen és otthontalan madár.

A címként választott „légzésgyakorlatok” asszociációs mezeje széles. Gondolhatunk a pánikbetegségre, de akár a koronavírussal is összekapcsolható. Nem napfényes kapcsolások, ugye? Miért érezzük mindezek dacára mégis valahogy derűsnek a kötet világát? Egyik elhunyt barátjának az emlékére írt szövegben, A tenger virágai címűben szerepel: „Verseidben burjánzanak a virá­gok, / bimbóznak, kinyílnak, és virulnak, / és virágzanak a sebek és fekélyek is, / a fertőzések vörhenyes kiütései, / szétlőtt állatok bundáján a vér”. Ez a kettősség jellemzi Gerevich többi versét is. Még akár a pillanatnyi hangulatunktól is függhet, melyik oldalát látjuk meg a teljes képnek. Mert bármennyi pusztulás, halál, mocsár szerepel bennük, az élet is ott lüktet és pulzál a sorokban. A derű talán nem is a legpontosabb kifejezés, mert ezek a mozgások, állapotok (a burjánzás, bimbózás, virulás) itt főként az elszemélytelenedés révén nyújtanak vigaszt. „Mert holnap már bomló mókustetem leszel, / csillogó gyémánt fogaid sorra kirügyeznek, / a napviharban virágba borulsz.” (Hamubogyók a tóparton) Vagy máshol: „A szélben lebegsz. Fa vagy, / és ahogy az erek végtelen hálója / szövi át testedet, járod át gyökereiddel / a Földet” (Földemlék). A flóra és fauna ilyen tavaszias zsongásától Szabó Lőrinc is eszünkbe juthat. Egy másik versben is a metamorfózis adja a kiutat: nem fává, hanem sziklává változik valaki.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.