Egyesek szemében destruktív, irányíthatatlan bandita, mások számára egyenlőségért harcoló népi hős. Nőcsábász és állítólagos erőszaktevő. Egy ideig az Egyesült Államok támogatója (cserébe az északi szomszéd is támogatja és rajongással szemléli, főképp a marxista amerikai újságíró, John Reed cikkei nyomán), majd közellenség, aki után Woodrow Wilson elnök egy egész hadsereget küldött Mexikóba, hogy megtorolja a lázadó új-mexikói támadását. Bölcs vezető, aki javakat oszt a chihuahuai szegények közt a tartomány rövid életű kormányzójaként, illetve a hegyekben bujkáló bosszúszomjas szörnyeteg, aki sanyargatja a helyi lakosságot (a Villa katonái által elkövetett tömeges nemi erőszak mély nyomokat hagyott Namiquipában és egész Chihuahua tartományban). Nincstelen parasztfiú, aki élete vége felé hatalmas haciendát kap szülőföldjén, ahol kedvére kísérletezgethet egalitariánus társadalmi modelljeivel. Élete valóban szappanoperába kívánkozik.
A mexikói forradalom, amelynek Villa és Zapata központi figurái voltak, elsősorban a földkérdés körül forgott. Miután az ország 1821-ben felszabadult a spanyol gyarmati befolyás alól, a vagyoni egyenlőtlenség kérdése nem oldódott meg. A nagy földbirtokok (haciendák) a vagyonos mexikói elit és a külföldi tőkések kezében maradtak, illetve odakerültek; a szegényebb őslakosok és földművelő parasztok sokszor egy aprócska földdarabot sem birtokolhattak. A vagyonnal párhuzamosan a politikai hatalom is a földbirtokosok kezében összpontosult, a földosztás igénye pedig ezzel párhuzamosan egyre égetőbbé vált. Ez a növekvő feszültség lobbantotta lángra a mexikói forradalmat is. Bár Villa is szorgalmazta a földosztást, politikája kevésbé volt következetes és radikális, mint Zapatáé: gyakran szegődött új ügyek szolgálatába. Először támogatta Francisco Maderót a nyugatbarát, kapitalista és diktatórikus elhajlásairól ismert Porfirio Díaz ellen, ám a módos családból érkező politikus hamar elárulta a forradalom és a nincstelen parasztok és bennszülöttek ügyét – azokét, akik hatalomba segítették. A forradalomban gyakran váltakoznak a vezetők, eszerint kap új célpontot Villa dühe is; szenvedélyesen küzd a katonai puccsot végrehajtó Victoriano Huerta és a földbirtokosok érdekeit továbbképviselő Venustiano Carranza elnök ellen is. Ünnepelt vezérből kegyvesztett hegyi bujdosó lesz, majd nem sokkal rehabilitációja után merénylet áldozata lesz 1923-ban.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
