Film

Költő az úton

Michał Chmielewski: Roving Woman

Kritika

Amikor az embert kiteszik egy 6 éves kapcsolatból, tényleg úgy érezheti, hogy itt a világvége. Odavesznek az emlékek, az álmok, a közös jövőkép, és olykor még a fedél is lekerülhet a fejünk felől. A Roving Woman egy átlagos nő szemszögéből mutatja meg a szakítás, majd az elengedés lelki folyamatát.

Aki ismeri Connie Converse pályáját, annak egyből értelmet nyerhet a film címe, mert a dráma a kevéssé ismert amerikai énekesnő eltűnésének történetén alapszik. Az eltűnése gyors volt és végleges: 1974-ben egy szép napon Volkswagenjébe pakolta összes dolgát és otthagyta családját, otthonát, rajongóit, és soha nem tért vissza. A Roving Woman gyakorlatilag az ő emlékének tiszteleg, dalai végigkísérik a filmet, köztük természetesen a Roving Woman című is (talán ezért nem fordította le a címet a forgalmazó).

Valahol délnyugaton járunk az Egyesült Államokban, a puszta száraz, a naplemente vörös, az autóút végtelen – tökéletes helyszín egy road-trip filmnek. Sarát (Lena Góra) minden előzmény nélkül kidobja a vőlegénye, és minden hiába, a férfi egyszerűen kizárja a feltételezhetően közös lakásukból is. Nem kapja vissza sem a ruháit, sem a telefonját, de még a pénzét sem, így hát elindul egy szál estélyi ruhában, hogy egyedül éljen a nagyvilágban. Miután a semmi közepén álló benzinkútról elköt egy autót, elindul élete legnagyobb utazására, amely inkább metaforikusan válik értelmezhetővé, mint szó szerint.

Vannak filmek, amelyek után nehéz megszólalni, mert annyira erősek. A Roving Woman legalább olyan rejtélyes, mint Connie eltűnése, és annyi kérdést hagy maga után, hogy a végére kicsit összezavarja a nézőjét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.