Lemez

Annyira nem sötét

Pearl Jam: Dark Matter

Kritika

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Meglepetésre a tagok kreatívan élték át a covidos időket, mindannyian készítettek szólólemezt, vagy mások dalaiban szerepeltek. A prímet a frontember, Eddie Vedder vitte, aki tavalyelőtt ki­adott egy kifejezetten jó albumot Earthling címmel, amelynek producere a mostanában igencsak felkapott Andrew Watt (Justin Bieber, Ozzy Osbourne, Iggy Pop, Rolling Stones stb.) volt, aki ezután – fanatikus Pearl Jam-rajongóként – kiügyeskedte, hogy a Dark Matter munkálataiban is részt vegyen.

Noha a zenészek már 2021-ben nekiálltak az új szerzeményeknek, a felvételekre később került sor, és viszonylag rövid idő alatt lezajlottak. A tempót Watt diktálta, aki nagyjából akkor született, amikor a Pearl Jam a legelső koncertjeit adta, a tagok pedig elégedetten nyilatkoztak a dalszerzésbe is beszálló producerről. Mike McCready gitáros szerint az új anyag a címéhez méltóan „sötét és zúzós” lett, Vedder meg odáig ment, hogy szerinte ez a pályafutásuk eddigi legjobb lemeze. Jó lenne egyetérteni velük, csak hát a Dark Matter inkább tűnik biztonsági játéknak, mint csúcspontnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."