Tévésorozat

Azonnal rohan tovább

Budapesti zsaruk

Kritika

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

„A mai napot a BRFK életvédelmi osztályán töltöm majd” – mondja érces hangú narrációjában, amely pont úgy hangzik, mint egy sokat tapasztalt nyomozóé, aki visszavonulása előtt még kénytelen egy utolsó, mindennél piszkosabb ügyet megoldani. Thuróczyt mintha az isten is kiégett rendőrnek teremtette volna, a hazai filmgyártás azonban ezt az oldalát eddig nem igyekezett kihasználni. A Budapesti zsaruk pedig amilyen gyorsan csak lehet, megtöri ezt az illúziót: „Nem mondom, hogy nem izgulok” – teszi hozzá a színész gyorsan a bevezetőjéhez, csak hogy a lehető leghamarabb elhelyezkedjen a naiv laikus szerepében.

A rendőrség tévés szempontból az egyik leghálásabb témának számít – legalábbis a tengerentúlon. A ma ismert televízió megszületése óta szinte folyamatosan sugároznak valamilyen zsarushow-t, a legnézettebb műsorok között pedig a kábelcsatornákon ugyanúgy, mint a streamingeken, bérelt helyük van a bűnügyi sorozatoknak. A Kemény zsaruk, a Drót vagy a True Detective – A törvény nevében persze nálunk is népszerű, de a zsarulét iránti csillapíthatatlan kíváncsiságot ennél is jobban bizonyítják az olyan realityk, mint például a gyilkossági nyomozókra koncentráló The First 48, vagy épp a Zsaruk. Utóbbi 1989 óta fut, így a legrégebb óta műsoron lévő realitynek számít Amerikában; 2020-ban, a George Floyd-gyilkosság után azonban több más bűnügyi show-hoz hasonlóan kénytelen volt egy ideig szünetre vonulni. Az Egyesült Államokban a hasonló esetek és az azok nyomán kibontakozó Black Lives Matter mozgalom szabad szemmel jól látható foltot ejtettek a törvény őreinek renoméján, de rendőrnek lenni ennek ellenére Amerikában még mindig rangot jelent és tiszteletet parancsol.

Ami Magyarországot illeti, a rablók még mindig gyakoribb szereplők a tévében és a vásznon, mint a pandúrok, utóbbiak az elmúlt évtizedben mégis sikeres arculatfrissítésen estek át. A rendőrségről ma már keveseknek jut eszébe a kenőpénz, az „intézzük el valahogy”, vagy a késői Kádár-rendszer haptákos-tányérsapkás járőre, aki oly hálás szereplője volt a kabaréknak. A Budapesti zsaruk épp ezért nem annyira megcáfolja, mint megerősíti a profi és elkötelezett rendőr képét, aki zokszó és sokszor alvás vagy pihenő nélkül teszi, amit tennie kell. Nincs egyénieskedés, nincsenek olyasféle különc nyomozók, mint akiket rendszerint Mark Wahlberg vagy Will Smith alakít – itt mindenki ugyanúgy teszi a dolgát. Épp ez adja a műsor egyik gyengéjét: nem állít elénk könnyen megjegyezhető arcokat. Pedig az első rész kvázi főhőse, Gál Sándor r. alezredes, az életvédelmi osztály vezetője erre megjelenése és kiállása miatt is alkalmas lenne, de a sorozat nem igyekszik betekinteni a kihallgatást marcona tekintettel vezető alezredes álarca mögé, nem keresi a rendőréletben rejlő apró drámákat, inkább azonnal rohan is tovább helyszínről helyszínre, vizsgálatról vizsgálatra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.