Tévésorozat

Azonnal rohan tovább

Budapesti zsaruk

Kritika

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

„A mai napot a BRFK életvédelmi osztályán töltöm majd” – mondja érces hangú narrációjában, amely pont úgy hangzik, mint egy sokat tapasztalt nyomozóé, aki visszavonulása előtt még kénytelen egy utolsó, mindennél piszkosabb ügyet megoldani. Thuróczyt mintha az isten is kiégett rendőrnek teremtette volna, a hazai filmgyártás azonban ezt az oldalát eddig nem igyekezett kihasználni. A Budapesti zsaruk pedig amilyen gyorsan csak lehet, megtöri ezt az illúziót: „Nem mondom, hogy nem izgulok” – teszi hozzá a színész gyorsan a bevezetőjéhez, csak hogy a lehető leghamarabb elhelyezkedjen a naiv laikus szerepében.

A rendőrség tévés szempontból az egyik leghálásabb témának számít – legalábbis a tengerentúlon. A ma ismert televízió megszületése óta szinte folyamatosan sugároznak valamilyen zsarushow-t, a legnézettebb műsorok között pedig a kábelcsatornákon ugyanúgy, mint a streamingeken, bérelt helyük van a bűnügyi sorozatoknak. A Kemény zsaruk, a Drót vagy a True Detective – A törvény nevében persze nálunk is népszerű, de a zsarulét iránti csillapíthatatlan kíváncsiságot ennél is jobban bizonyítják az olyan realityk, mint például a gyilkossági nyomozókra koncentráló The First 48, vagy épp a Zsaruk. Utóbbi 1989 óta fut, így a legrégebb óta műsoron lévő realitynek számít Amerikában; 2020-ban, a George Floyd-gyilkosság után azonban több más bűnügyi show-hoz hasonlóan kénytelen volt egy ideig szünetre vonulni. Az Egyesült Államokban a hasonló esetek és az azok nyomán kibontakozó Black Lives Matter mozgalom szabad szemmel jól látható foltot ejtettek a törvény őreinek renoméján, de rendőrnek lenni ennek ellenére Amerikában még mindig rangot jelent és tiszteletet parancsol.

Ami Magyarországot illeti, a rablók még mindig gyakoribb szereplők a tévében és a vásznon, mint a pandúrok, utóbbiak az elmúlt évtizedben mégis sikeres arculatfrissítésen estek át. A rendőrségről ma már keveseknek jut eszébe a kenőpénz, az „intézzük el valahogy”, vagy a késői Kádár-rendszer haptákos-tányérsapkás járőre, aki oly hálás szereplője volt a kabaréknak. A Budapesti zsaruk épp ezért nem annyira megcáfolja, mint megerősíti a profi és elkötelezett rendőr képét, aki zokszó és sokszor alvás vagy pihenő nélkül teszi, amit tennie kell. Nincs egyénieskedés, nincsenek olyasféle különc nyomozók, mint akiket rendszerint Mark Wahlberg vagy Will Smith alakít – itt mindenki ugyanúgy teszi a dolgát. Épp ez adja a műsor egyik gyengéjét: nem állít elénk könnyen megjegyezhető arcokat. Pedig az első rész kvázi főhőse, Gál Sándor r. alezredes, az életvédelmi osztály vezetője erre megjelenése és kiállása miatt is alkalmas lenne, de a sorozat nem igyekszik betekinteni a kihallgatást marcona tekintettel vezető alezredes álarca mögé, nem keresi a rendőréletben rejlő apró drámákat, inkább azonnal rohan is tovább helyszínről helyszínre, vizsgálatról vizsgálatra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk