Tévésorozat

Azonnal rohan tovább

Budapesti zsaruk

Kritika

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

„A mai napot a BRFK életvédelmi osztályán töltöm majd” – mondja érces hangú narrációjában, amely pont úgy hangzik, mint egy sokat tapasztalt nyomozóé, aki visszavonulása előtt még kénytelen egy utolsó, mindennél piszkosabb ügyet megoldani. Thuróczyt mintha az isten is kiégett rendőrnek teremtette volna, a hazai filmgyártás azonban ezt az oldalát eddig nem igyekezett kihasználni. A Budapesti zsaruk pedig amilyen gyorsan csak lehet, megtöri ezt az illúziót: „Nem mondom, hogy nem izgulok” – teszi hozzá a színész gyorsan a bevezetőjéhez, csak hogy a lehető leghamarabb elhelyezkedjen a naiv laikus szerepében.

A rendőrség tévés szempontból az egyik leghálásabb témának számít – legalábbis a tengerentúlon. A ma ismert televízió megszületése óta szinte folyamatosan sugároznak valamilyen zsarushow-t, a legnézettebb műsorok között pedig a kábelcsatornákon ugyanúgy, mint a streamingeken, bérelt helyük van a bűnügyi sorozatoknak. A Kemény zsaruk, a Drót vagy a True Detective – A törvény nevében persze nálunk is népszerű, de a zsarulét iránti csillapíthatatlan kíváncsiságot ennél is jobban bizonyítják az olyan realityk, mint például a gyilkossági nyomozókra koncentráló The First 48, vagy épp a Zsaruk. Utóbbi 1989 óta fut, így a legrégebb óta műsoron lévő realitynek számít Amerikában; 2020-ban, a George Floyd-gyilkosság után azonban több más bűnügyi show-hoz hasonlóan kénytelen volt egy ideig szünetre vonulni. Az Egyesült Államokban a hasonló esetek és az azok nyomán kibontakozó Black Lives Matter mozgalom szabad szemmel jól látható foltot ejtettek a törvény őreinek renoméján, de rendőrnek lenni ennek ellenére Amerikában még mindig rangot jelent és tiszteletet parancsol.

Ami Magyarországot illeti, a rablók még mindig gyakoribb szereplők a tévében és a vásznon, mint a pandúrok, utóbbiak az elmúlt évtizedben mégis sikeres arculatfrissítésen estek át. A rendőrségről ma már keveseknek jut eszébe a kenőpénz, az „intézzük el valahogy”, vagy a késői Kádár-rendszer haptákos-tányérsapkás járőre, aki oly hálás szereplője volt a kabaréknak. A Budapesti zsaruk épp ezért nem annyira megcáfolja, mint megerősíti a profi és elkötelezett rendőr képét, aki zokszó és sokszor alvás vagy pihenő nélkül teszi, amit tennie kell. Nincs egyénieskedés, nincsenek olyasféle különc nyomozók, mint akiket rendszerint Mark Wahlberg vagy Will Smith alakít – itt mindenki ugyanúgy teszi a dolgát. Épp ez adja a műsor egyik gyengéjét: nem állít elénk könnyen megjegyezhető arcokat. Pedig az első rész kvázi főhőse, Gál Sándor r. alezredes, az életvédelmi osztály vezetője erre megjelenése és kiállása miatt is alkalmas lenne, de a sorozat nem igyekszik betekinteni a kihallgatást marcona tekintettel vezető alezredes álarca mögé, nem keresi a rendőréletben rejlő apró drámákat, inkább azonnal rohan is tovább helyszínről helyszínre, vizsgálatról vizsgálatra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?