Könyv

Capriccio elveszett gyerekhangra

Max Porter: Lanny

  • Radics Viktória
  • 2022. március 16.

Kritika

Technikailag bravúros, játékos, experimentális költői próza. Posztromantikus mese, amely az ukrajnai háború hatására a mára végleg odalett naivitást ünnepli.

A címszereplő Lanny egy bűbájos kisfiú, akivel Max Porter a világirodalom gyermekkorregényeiből ismert toposzt éleszti föl: a hiperérzékeny gyereket, aki kreatív, együtt rezeg a természettel, szeszélyes ötletei vannak, más világban él, mint a felnőttek. Erre az érzékileg gazdag és tündéri „más világra”, amit a könyv most elővarázsol, egy egész kicsit mindenki emlékszik. Az 1981-ben született angol író első regénye A bánat egy tollas állat (Grief Is the Thing with Feathers) is olvasható magyarul, Totth Benedek fordításában. (A fordítóval készült interjúnk: „A fura tollas állat értelmetlennek tűnő nyelven osztani kezdi az észt”, Magyar Narancs, 2020. március 20.) Mindkét regény komoly díjakban részesült.

Az új regény fő-főszereplője egy mesés-mitikus, próteuszi alak, aki mindenfélévé át tud változni, olyasmi, mint egy ősi Földisten vagy mint a Homokember. Falcsik Mari fordításában ő „a halott Fogacsán apó”, angolul: Dead Papa Toothwort, németre ősapaként fordították: Altvater Schuppenwurz. Porter virtuózan eleveníti meg az alakváltoztató antifigurát, aki a szennyezett földből föltámadva hol emberré, hol állattá, hol illattá, miegymássá válik; egyfajta szétesett, szétrothadt abszolútum ő, aki azonban mégis működik, és néha jóindulatú. Harmadik személyben beszél róla a szerző, és a „szövegkörnyezetét” is bemutatja: kesze-kósza mondatfoszlányokat, a világ mint nyelv törmelékeit, hulladékait. Ezeket tipográfiai megoldásokkal ölti bele a regénybe. Nem újdonság, például Louis Paul Boonnál is láttunk már ilyet. Fenyvesi Ottó készít hasonló kollázsokat összevagdalt újságpapírból.

A cselekményt a különböző beszédszólamok szemléltetik. A világ: sok beszéd. Hablaty. Beszél Lanny anyja és apja, és beszél a falu különc festője, Mad Pete – magyarul Flúgos Pete lett belőle –, beszél a falu. A sok diskurzusból rajzolódik ki, hogy mi történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.