Könyv

Capriccio elveszett gyerekhangra

Max Porter: Lanny

  • Radics Viktória
  • 2022. március 16.

Kritika

Technikailag bravúros, játékos, experimentális költői próza. Posztromantikus mese, amely az ukrajnai háború hatására a mára végleg odalett naivitást ünnepli.

A címszereplő Lanny egy bűbájos kisfiú, akivel Max Porter a világirodalom gyermekkorregényeiből ismert toposzt éleszti föl: a hiperérzékeny gyereket, aki kreatív, együtt rezeg a természettel, szeszélyes ötletei vannak, más világban él, mint a felnőttek. Erre az érzékileg gazdag és tündéri „más világra”, amit a könyv most elővarázsol, egy egész kicsit mindenki emlékszik. Az 1981-ben született angol író első regénye A bánat egy tollas állat (Grief Is the Thing with Feathers) is olvasható magyarul, Totth Benedek fordításában. (A fordítóval készült interjúnk: „A fura tollas állat értelmetlennek tűnő nyelven osztani kezdi az észt”, Magyar Narancs, 2020. március 20.) Mindkét regény komoly díjakban részesült.

Az új regény fő-főszereplője egy mesés-mitikus, próteuszi alak, aki mindenfélévé át tud változni, olyasmi, mint egy ősi Földisten vagy mint a Homokember. Falcsik Mari fordításában ő „a halott Fogacsán apó”, angolul: Dead Papa Toothwort, németre ősapaként fordították: Altvater Schuppenwurz. Porter virtuózan eleveníti meg az alakváltoztató antifigurát, aki a szennyezett földből föltámadva hol emberré, hol állattá, hol illattá, miegymássá válik; egyfajta szétesett, szétrothadt abszolútum ő, aki azonban mégis működik, és néha jóindulatú. Harmadik személyben beszél róla a szerző, és a „szövegkörnyezetét” is bemutatja: kesze-kósza mondatfoszlányokat, a világ mint nyelv törmelékeit, hulladékait. Ezeket tipográfiai megoldásokkal ölti bele a regénybe. Nem újdonság, például Louis Paul Boonnál is láttunk már ilyet. Fenyvesi Ottó készít hasonló kollázsokat összevagdalt újságpapírból.

A cselekményt a különböző beszédszólamok szemléltetik. A világ: sok beszéd. Hablaty. Beszél Lanny anyja és apja, és beszél a falu különc festője, Mad Pete – magyarul Flúgos Pete lett belőle –, beszél a falu. A sok diskurzusból rajzolódik ki, hogy mi történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.