Könyv

Capriccio elveszett gyerekhangra

Max Porter: Lanny

  • Radics Viktória
  • 2022. március 16.

Kritika

Technikailag bravúros, játékos, experimentális költői próza. Posztromantikus mese, amely az ukrajnai háború hatására a mára végleg odalett naivitást ünnepli.

A címszereplő Lanny egy bűbájos kisfiú, akivel Max Porter a világirodalom gyermekkorregényeiből ismert toposzt éleszti föl: a hiperérzékeny gyereket, aki kreatív, együtt rezeg a természettel, szeszélyes ötletei vannak, más világban él, mint a felnőttek. Erre az érzékileg gazdag és tündéri „más világra”, amit a könyv most elővarázsol, egy egész kicsit mindenki emlékszik. Az 1981-ben született angol író első regénye A bánat egy tollas állat (Grief Is the Thing with Feathers) is olvasható magyarul, Totth Benedek fordításában. (A fordítóval készült interjúnk: „A fura tollas állat értelmetlennek tűnő nyelven osztani kezdi az észt”, Magyar Narancs, 2020. március 20.) Mindkét regény komoly díjakban részesült.

Az új regény fő-főszereplője egy mesés-mitikus, próteuszi alak, aki mindenfélévé át tud változni, olyasmi, mint egy ősi Földisten vagy mint a Homokember. Falcsik Mari fordításában ő „a halott Fogacsán apó”, angolul: Dead Papa Toothwort, németre ősapaként fordították: Altvater Schuppenwurz. Porter virtuózan eleveníti meg az alakváltoztató antifigurát, aki a szennyezett földből föltámadva hol emberré, hol állattá, hol illattá, miegymássá válik; egyfajta szétesett, szétrothadt abszolútum ő, aki azonban mégis működik, és néha jóindulatú. Harmadik személyben beszél róla a szerző, és a „szövegkörnyezetét” is bemutatja: kesze-kósza mondatfoszlányokat, a világ mint nyelv törmelékeit, hulladékait. Ezeket tipográfiai megoldásokkal ölti bele a regénybe. Nem újdonság, például Louis Paul Boonnál is láttunk már ilyet. Fenyvesi Ottó készít hasonló kollázsokat összevagdalt újságpapírból.

A cselekményt a különböző beszédszólamok szemléltetik. A világ: sok beszéd. Hablaty. Beszél Lanny anyja és apja, és beszél a falu különc festője, Mad Pete – magyarul Flúgos Pete lett belőle –, beszél a falu. A sok diskurzusból rajzolódik ki, hogy mi történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.