Könyv

Capriccio elveszett gyerekhangra

Max Porter: Lanny

  • Radics Viktória
  • 2022. március 16.

Kritika

Technikailag bravúros, játékos, experimentális költői próza. Posztromantikus mese, amely az ukrajnai háború hatására a mára végleg odalett naivitást ünnepli.

A címszereplő Lanny egy bűbájos kisfiú, akivel Max Porter a világirodalom gyermekkorregényeiből ismert toposzt éleszti föl: a hiperérzékeny gyereket, aki kreatív, együtt rezeg a természettel, szeszélyes ötletei vannak, más világban él, mint a felnőttek. Erre az érzékileg gazdag és tündéri „más világra”, amit a könyv most elővarázsol, egy egész kicsit mindenki emlékszik. Az 1981-ben született angol író első regénye A bánat egy tollas állat (Grief Is the Thing with Feathers) is olvasható magyarul, Totth Benedek fordításában. (A fordítóval készült interjúnk: „A fura tollas állat értelmetlennek tűnő nyelven osztani kezdi az észt”, Magyar Narancs, 2020. március 20.) Mindkét regény komoly díjakban részesült.

Az új regény fő-főszereplője egy mesés-mitikus, próteuszi alak, aki mindenfélévé át tud változni, olyasmi, mint egy ősi Földisten vagy mint a Homokember. Falcsik Mari fordításában ő „a halott Fogacsán apó”, angolul: Dead Papa Toothwort, németre ősapaként fordították: Altvater Schuppenwurz. Porter virtuózan eleveníti meg az alakváltoztató antifigurát, aki a szennyezett földből föltámadva hol emberré, hol állattá, hol illattá, miegymássá válik; egyfajta szétesett, szétrothadt abszolútum ő, aki azonban mégis működik, és néha jóindulatú. Harmadik személyben beszél róla a szerző, és a „szövegkörnyezetét” is bemutatja: kesze-kósza mondatfoszlányokat, a világ mint nyelv törmelékeit, hulladékait. Ezeket tipográfiai megoldásokkal ölti bele a regénybe. Nem újdonság, például Louis Paul Boonnál is láttunk már ilyet. Fenyvesi Ottó készít hasonló kollázsokat összevagdalt újságpapírból.

A cselekményt a különböző beszédszólamok szemléltetik. A világ: sok beszéd. Hablaty. Beszél Lanny anyja és apja, és beszél a falu különc festője, Mad Pete – magyarul Flúgos Pete lett belőle –, beszél a falu. A sok diskurzusból rajzolódik ki, hogy mi történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.