Koncert

Dél csillagai

Önder Focan Trio; Tenores di Bitti és Enzo Favata

Kritika

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

A 68 éves Önder Focan autodidakta gitáros ugyan, de a török jazz egyik egyik legismertebb képviselője. Óriási rutinnal és rengeteg ízléssel játszik, bejárta a világot, a Blue Note kiadónak is vett már fel lemezt. Isztambuli jazzklubja több mint húsz éve fontos találkozóhely. Az egykori Vörösmarty mozi, a Premier KultCafé közönsége Focan állandó trióját hallhatta, a koszovói, de Törökországban élő Enver Muhamedi bőgőssel és Burak Cihangirli dobossal. Az előzetesben arról volt szó, hogy török népzenei elemek is előkerülnek, de Focan most nem indult az etnozenék irányába, inkább maradt a kipróbált, otthonos sztenderdezés megbízható középútján. A siker mégis garantált volt, mert ezt a zenei anyanyelvet beszélik mindhárman, fantasztikusan összeszokott együttesként. Meglepő módon a székeken setlist várta a közönséget, de végül nem a leírt sorrendben adták elő a cetlin szereplő számokat, sőt nem is csak azokat játszották. Valójában minden azon múlik, hogy hogyan tölti meg az együttes az improvizációs formákat tartalommal. Focan határozottan és biztosan vezeti a téma-improvizáció-téma struktúrán belül maradó, de felszabadultan rögtönző trióját, hivalkodás nélkül játszik, tiszteli az előadott szerzeményt és a szerzőt, de azok a hangsúlyok, ritmikai és egyéb megoldások, amelyeket alkalmaz, kellően egyénivé és élményszerűvé tették előadásukat. Én azért szívesen hallottam volna több saját számot legutóbbi, Aubergine című lemezükről, amely kidomborítja finom humorukat is. A trió jóval fiatalabb, de perfekt muzsikusai teljes odaadással követték Focant, de azért az meg-megvillant, hogy más zenei környezetben szívesen letérnek a járt útról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.