Koncert

„Haj, ifjúság!”

Ligeti 100 a BMC-ben

Kritika

A zeneszerzőt ünneplő nagyszabású koncertsorozatban az elhangzott kompozíciók mintegy fele származott Ligeti Györgytől, a többi mű a kontextust rajzolta meg az életmű köré. Mindenekelőtt a jó barát és pályatárs, Kurtág György művészetét, de megjelentek Ligeti mesterei, követői, fia, Lukas Ligeti, és mindazok, akik a legtágabban értelmezett jazz és az improvizáció felől érkezve mutatták meg, hogyan hatott rájuk a 100 éve született mester zenéje.

Olykor akadtak pillanatok, amikor a „Ligeti-oldat” túl hígnak bizonyult, és a „nyomokban Ligetit is tartalmaz” érzése hiányt hagyott maga után, mégis méltó volt ez az össznépi seregszemle Ligeti korlátok közé nem szorítható, mindig újat kereső szelleméhez. A programszerkesztés nem a lehető legtöbb Ligeti-opus lehető legtökéletesebb interpretációinak felvonultatására törekedett, hanem arra, hogy bemutassa, mennyi mindenkire volt hatással Ligeti munkássága.

A május 23-i koncert az olasz Trio K Bizalmas levelek című programjával indult, amely Kurtág 90. születésnapjára készült, és Kurtág saját művein kívül egy sor zeneszerző erre az alkalomra írt hommage-át is magában foglalja. Az egyes ciklusokat Kurtág tanításának, próbáinak és beszélgetéseinek felvételei vezették be. A szöveges instrukciók és a zenék egybekomponálása a szerzői jelenlét szokatlanul erős atmoszféráját teremtette meg. Ezután hangzott el Ligeti utolsó befejezett darabja, a Weöres-szövegekre írt Síppal, dobbal, nádihegedűvel, amelyet a mester Károlyi Katalinnak és az Amadinda Ütőegyüttesnek komponált. A mű éppoly frissen hat, mint amikor megismertük. Az eredeti előadógárdából Károlyi Katalin és Rácz Zoltán lépett fel, a másik három fiatal ütős az Amadinda Percussion Project résztvevője. A művet inspiráló zenészek tehát elkezdték továbbadni a stafétabotot, amelyet ők még személyesen a komponistától vehettek át. Az egész fesztivál legnagyobb erénye a páratlan életmű két szemtanújának, Kurtág Györgynek és Ligeti Verának személyes jelenléte volt, velük beszélgetett Fazekas Gergely a hangverseny záróakkordjaként. A 97 éves Kurtág és a 93 éves Vera néni elképesztő elevenséggel és humorral idézték fel a megismerkedés éveit, Ligeti saját maga alkotta birodalmát, Kylwyriát, s azt a csodát, hogy az 1940-es, 50-es évek Budapestjének oly szűkös viszonyai között milyen pezsgő szellemi élet folyhatott. S szó esett a Ligeti házaspár disszidálásának részleteiről, Ligeti legendás tájékozódóképességének hasznáról, ahogyan az éjszaka sötétjében rátalált a Répcén át a szabadság földjére vezető hídra, hogy a híd másik oldalán egy zenész-barát „Szervusz, Gyuri”-ja fogadja az érkezőket. A halálos fenyegetettségben is van min kacagni: ez a kettősség kísérte végig Ligeti egész életét és művészetét. Zenetörténeti pillanatnak lehettünk tanúi, akik hallhattuk e két, tolókocsiban ülő, mégis végtelenül szabad ember emlékezését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.