Koncert

„Haj, ifjúság!”

Ligeti 100 a BMC-ben

Kritika

A zeneszerzőt ünneplő nagyszabású koncertsorozatban az elhangzott kompozíciók mintegy fele származott Ligeti Györgytől, a többi mű a kontextust rajzolta meg az életmű köré. Mindenekelőtt a jó barát és pályatárs, Kurtág György művészetét, de megjelentek Ligeti mesterei, követői, fia, Lukas Ligeti, és mindazok, akik a legtágabban értelmezett jazz és az improvizáció felől érkezve mutatták meg, hogyan hatott rájuk a 100 éve született mester zenéje.

Olykor akadtak pillanatok, amikor a „Ligeti-oldat” túl hígnak bizonyult, és a „nyomokban Ligetit is tartalmaz” érzése hiányt hagyott maga után, mégis méltó volt ez az össznépi seregszemle Ligeti korlátok közé nem szorítható, mindig újat kereső szelleméhez. A programszerkesztés nem a lehető legtöbb Ligeti-opus lehető legtökéletesebb interpretációinak felvonultatására törekedett, hanem arra, hogy bemutassa, mennyi mindenkire volt hatással Ligeti munkássága.

A május 23-i koncert az olasz Trio K Bizalmas levelek című programjával indult, amely Kurtág 90. születésnapjára készült, és Kurtág saját művein kívül egy sor zeneszerző erre az alkalomra írt hommage-át is magában foglalja. Az egyes ciklusokat Kurtág tanításának, próbáinak és beszélgetéseinek felvételei vezették be. A szöveges instrukciók és a zenék egybekomponálása a szerzői jelenlét szokatlanul erős atmoszféráját teremtette meg. Ezután hangzott el Ligeti utolsó befejezett darabja, a Weöres-szövegekre írt Síppal, dobbal, nádihegedűvel, amelyet a mester Károlyi Katalinnak és az Amadinda Ütőegyüttesnek komponált. A mű éppoly frissen hat, mint amikor megismertük. Az eredeti előadógárdából Károlyi Katalin és Rácz Zoltán lépett fel, a másik három fiatal ütős az Amadinda Percussion Project résztvevője. A művet inspiráló zenészek tehát elkezdték továbbadni a stafétabotot, amelyet ők még személyesen a komponistától vehettek át. Az egész fesztivál legnagyobb erénye a páratlan életmű két szemtanújának, Kurtág Györgynek és Ligeti Verának személyes jelenléte volt, velük beszélgetett Fazekas Gergely a hangverseny záróakkordjaként. A 97 éves Kurtág és a 93 éves Vera néni elképesztő elevenséggel és humorral idézték fel a megismerkedés éveit, Ligeti saját maga alkotta birodalmát, Kylwyriát, s azt a csodát, hogy az 1940-es, 50-es évek Budapestjének oly szűkös viszonyai között milyen pezsgő szellemi élet folyhatott. S szó esett a Ligeti házaspár disszidálásának részleteiről, Ligeti legendás tájékozódóképességének hasznáról, ahogyan az éjszaka sötétjében rátalált a Répcén át a szabadság földjére vezető hídra, hogy a híd másik oldalán egy zenész-barát „Szervusz, Gyuri”-ja fogadja az érkezőket. A halálos fenyegetettségben is van min kacagni: ez a kettősség kísérte végig Ligeti egész életét és művészetét. Zenetörténeti pillanatnak lehettünk tanúi, akik hallhattuk e két, tolókocsiban ülő, mégis végtelenül szabad ember emlékezését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.