Színház

Honnan hová?

Kiállok magamért

Kritika

Minden ötödik hajléktalan élt valaha állami gondoskodásban, és a fiataloknál ez az arány még magasabb, ami már önmagában jelzi, hogy az ellátórendszerrel valami nagyon nincs rendben. A Láthatáron Csoport és a KV Társulat előadása azonban nem ezekkel az anomáliákkal foglalkozik elsősorban, hanem állami gondoskodásban felnőtt emberek motiváló élettörténeteit mutatja be.

Az előadás közvetlen előzménye a Kiállok érted című, 2015-ben bemutatott produkció, amely a fiatalkorúak prostituálttá válásával és az emberkereskedelemmel foglalkozik, s immár az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési programjának is része. Korábban veszélyeztetett csoportoknak adták elő, gyermek- és lakásotthonokban, de időről időre látható volt a darab a Stúdió K Színházban is. Ám az alkotók egy idő után szükségét érezték, hogy egy olyan előadást is létrehozzanak, amely erőt adhat azoknak a fiataloknak, akik támogatás nélkül, eleve vesztes pozícióból, traumatizáltan kezdik el önálló életüket, akiknek a nagykorúvá válásuk után óriási nehézségekkel kell megküzdeniük az egzisztenciájukért: pusztán a hajléktalanság elkerüléséért vagy azért, hogy a saját utódaik ne kerüljenek be a gyermekvédelmi rendszerbe.

Az alkotók (Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Kőszegi Judit, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina) olyan életutakat, sorsokat kerestek, amelyek ilyen szempontból sikeresnek mondhatók, majd mélyinterjúkat készítettek olyan felnőttekkel, akiket gyermekvédelemben dolgozó szakemberek ajánlottak a figyelmükbe. Összesen tizenegy hiteles és izgalmas szöveg született, mindegyik olvasható a Láthatáron Csoport honlapján. Az alanyok között van rendőr, étterem-tulajdonos, szociális munkás, vállalkozó, egyedülálló anya és apa, illetve egy vidéki SOS-falu igazgatója is – némelyikük sorsa talán még nem is dőlt el. A rendező, Czukor Balázs három történetet állított színpadra, és az előadást pénz híján eddig még nem tudták gyermekotthonokban játszani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.