Színház

Honnan hová?

Kiállok magamért

Kritika

Minden ötödik hajléktalan élt valaha állami gondoskodásban, és a fiataloknál ez az arány még magasabb, ami már önmagában jelzi, hogy az ellátórendszerrel valami nagyon nincs rendben. A Láthatáron Csoport és a KV Társulat előadása azonban nem ezekkel az anomáliákkal foglalkozik elsősorban, hanem állami gondoskodásban felnőtt emberek motiváló élettörténeteit mutatja be.

Az előadás közvetlen előzménye a Kiállok érted című, 2015-ben bemutatott produkció, amely a fiatalkorúak prostituálttá válásával és az emberkereskedelemmel foglalkozik, s immár az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési programjának is része. Korábban veszélyeztetett csoportoknak adták elő, gyermek- és lakásotthonokban, de időről időre látható volt a darab a Stúdió K Színházban is. Ám az alkotók egy idő után szükségét érezték, hogy egy olyan előadást is létrehozzanak, amely erőt adhat azoknak a fiataloknak, akik támogatás nélkül, eleve vesztes pozícióból, traumatizáltan kezdik el önálló életüket, akiknek a nagykorúvá válásuk után óriási nehézségekkel kell megküzdeniük az egzisztenciájukért: pusztán a hajléktalanság elkerüléséért vagy azért, hogy a saját utódaik ne kerüljenek be a gyermekvédelmi rendszerbe.

Az alkotók (Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Kőszegi Judit, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina) olyan életutakat, sorsokat kerestek, amelyek ilyen szempontból sikeresnek mondhatók, majd mélyinterjúkat készítettek olyan felnőttekkel, akiket gyermekvédelemben dolgozó szakemberek ajánlottak a figyelmükbe. Összesen tizenegy hiteles és izgalmas szöveg született, mindegyik olvasható a Láthatáron Csoport honlapján. Az alanyok között van rendőr, étterem-tulajdonos, szociális munkás, vállalkozó, egyedülálló anya és apa, illetve egy vidéki SOS-falu igazgatója is – némelyikük sorsa talán még nem is dőlt el. A rendező, Czukor Balázs három történetet állított színpadra, és az előadást pénz híján eddig még nem tudták gyermekotthonokban játszani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.