Tévésorozat

Inkább a káosz

A kör bezárul

Kritika

Elcserélt gyermekek, koldus és királyfi, irigység, kapzsiság és önfeláldozás. Ezeket az erős, letisztult motívumokat mind tartalmazza Steven Soderbergh és Ed Solomon legújabb közös munkája (a 2017-es Mozaik és a 2021-es Semmi hirtelen mozdulat után).

Emellett sok minden mást is, talán túl sokat is. A címben említett körnek New Yorkban kellene bezárulnia, amikor egy guyanai eredetű bűnszervezet mátriárkája, Mrs. Mahabir (CCH Pounder) egy rejtélyes átkot törne meg, amely szétszaggatja családját, és árt az üzletnek is. Terve részleteit nem osztja meg döbbent alvezérével (Phaldut Sharma) és bizonyítási vágyától majd szétfeszülő unokaöccsével (Jharrel Jerome) sem. Ehelyett irodájába zárkózik, rizsből rajzolgat köröket, gyanúsan specifikus számokkal bombázza végrehajtóit, és két gyanútlan guyanai ifjút hozat egyenesen Georgetownból, hogy elrabolják egy sztárséf (Dennis Quaid) unokáját. Az ármány kissé félremegy, ugyanis a gazdag utód helyett egy hasonló kinézetű, de jóval szegényebb srácot sikerül a furgonba tuszkolniuk. A szülőkre (Claire Danes és Timothy Olyphant) ólomsúllyal nehezedik az erkölcsi dilemma, hogy a váltságdíj megfizetésével megmentsék-e egy idegen életét, miközben egy izgága postai nyomozó (Zazie Beetz) kezd szimatolni utánuk, aki egy Jack Russell terrier lelkesedésével ássa elő a bűnös múlt örökre eltemetettnek hitt részleteit. Ha mindez kissé zavarosan hangzik, az nem a néző felfogóképességének hiányára utal; Solomon valóban kissé túlírta a forgatókönyvet, amin Soderbergh kreatív vizuális megoldásai és helyenként bravúros narrációja sem tud segíteni.

A kör mint motívum visszatérő eleme a cselekménynek, de valójában a sorozat gazdag filmtörténeti előéletét is leírhatnánk az alakzattal. Soderbergh és Solomon ugyanis Kuroszavától kölcsönzi alaptörténetét. Az 1963-as Menny és pokolban a gazdag cipőgyáros Kingo Gondo (Mifune Tosiró) szembesül hasonló dilemmával, amikor saját fia helyett sofőrje gyermekét rabolják el. Döntenie kell, hogy vagyo­ná­ból a váltságdíjat fizeti meg vagy nyélbe üti élete üzletét. Hosszas vívódás után a férfi nem a számára előnyös, hanem a helyes döntést hozza meg; szegényebb lesz, de megmenti egy ártatlan kisfiú életét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.