Tévésorozat

Inkább a káosz

A kör bezárul

Kritika

Elcserélt gyermekek, koldus és királyfi, irigység, kapzsiság és önfeláldozás. Ezeket az erős, letisztult motívumokat mind tartalmazza Steven Soderbergh és Ed Solomon legújabb közös munkája (a 2017-es Mozaik és a 2021-es Semmi hirtelen mozdulat után).

Emellett sok minden mást is, talán túl sokat is. A címben említett körnek New Yorkban kellene bezárulnia, amikor egy guyanai eredetű bűnszervezet mátriárkája, Mrs. Mahabir (CCH Pounder) egy rejtélyes átkot törne meg, amely szétszaggatja családját, és árt az üzletnek is. Terve részleteit nem osztja meg döbbent alvezérével (Phaldut Sharma) és bizonyítási vágyától majd szétfeszülő unokaöccsével (Jharrel Jerome) sem. Ehelyett irodájába zárkózik, rizsből rajzolgat köröket, gyanúsan specifikus számokkal bombázza végrehajtóit, és két gyanútlan guyanai ifjút hozat egyenesen Georgetownból, hogy elrabolják egy sztárséf (Dennis Quaid) unokáját. Az ármány kissé félremegy, ugyanis a gazdag utód helyett egy hasonló kinézetű, de jóval szegényebb srácot sikerül a furgonba tuszkolniuk. A szülőkre (Claire Danes és Timothy Olyphant) ólomsúllyal nehezedik az erkölcsi dilemma, hogy a váltságdíj megfizetésével megmentsék-e egy idegen életét, miközben egy izgága postai nyomozó (Zazie Beetz) kezd szimatolni utánuk, aki egy Jack Russell terrier lelkesedésével ássa elő a bűnös múlt örökre eltemetettnek hitt részleteit. Ha mindez kissé zavarosan hangzik, az nem a néző felfogóképességének hiányára utal; Solomon valóban kissé túlírta a forgatókönyvet, amin Soderbergh kreatív vizuális megoldásai és helyenként bravúros narrációja sem tud segíteni.

A kör mint motívum visszatérő eleme a cselekménynek, de valójában a sorozat gazdag filmtörténeti előéletét is leírhatnánk az alakzattal. Soderbergh és Solomon ugyanis Kuroszavától kölcsönzi alaptörténetét. Az 1963-as Menny és pokolban a gazdag cipőgyáros Kingo Gondo (Mifune Tosiró) szembesül hasonló dilemmával, amikor saját fia helyett sofőrje gyermekét rabolják el. Döntenie kell, hogy vagyo­ná­ból a váltságdíjat fizeti meg vagy nyélbe üti élete üzletét. Hosszas vívódás után a férfi nem a számára előnyös, hanem a helyes döntést hozza meg; szegényebb lesz, de megmenti egy ártatlan kisfiú életét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.