Beleszeretett egy erotikus sátánista könyveket író nőbe, és lemondott érte püspökségéről az ördögűzései révén ismertté vált katalán pap; a Fischer Iván Operatársulat új bemutatójának napján éppenséggel ez a hír jelezte számunkra a szerelem világbíró hatalmát, hogy aztán Monteverdi utolsó operája is ugyanerről meséljen a Müpában.
Harlan Coben amerikai krimiírót eddig is a tenyerükön hordozták az égiek. Nagyjából 70 millió példányt adtak el könnyen és gyorsan fogyasztható regényeiből, több mint 40 nyelvre lefordítva.
„Rom, rom, rom” – e három szóval jellemezte Billy Wilder, mi fogadta, amikor visszatért Berlinbe 1948-ban, hogy leforgassa a Külügyi szívügyeket, főszerepben a győztes amerikai katonák erkölcseivel, az azokat vizsgáló tüchtig képviselőnővel és a kétes erkölcsökről kétes erkölcsökkel daloló dizőzzel, akit Marlene Dietrich alakított szívbe és másba markolóan.
A szereptévesztések filmje ez a krimivígjáték. A főszereplő, Márk könyvelő ugyan, de mivel jó a csajozásban és ott lapul a polcán az Atkinson-féle Pszichológia tankönyv, úgy véli, terapeutaként is megállná a helyét.
Az idén 89 éves művész munkásságának nagy részét lefedő, monumentális, közel kétszáz műtárgyat felvonultató, reprezentatív tárlat ékesen bizonyítja, hogy miért tartják Richtert a világ egyik legnagyobb kortárs művészének.
„Kukorelly Endre magyar író, költő. 1951-ben született. Még nem halt meg. De meg fog.”
Schwechtje Mihályt nem most kezdte el érdekelni a korrupció; két legutóbbi színházi rendezésében, a 2019-es Az örökségben, és rá egy évre a Ginában szintén nagy figyelmet fordított a témára.
Kétszer kell bejönnie a színpadra, hogy egyszer bent legyen, szól a szépkorú színházi lekicsinylés, amelyet a Tosca alakítóira rendszerint nemigen lehet elhasználni.
Váratlanul időszerű és telített volt 1992-ben Bernard Rose Kampókéz című horrorfilmje.
A költőknek is élni kell valamiből, a krimi pedig jól fizet. Cecil Day-Lewis angol-ír költő keresetkiegészítésként Nicholas Blake álnéven írta bűnügyi regényeit egy bizonyos Nigel Strangeways nevű detektívről – ennek egyik darabját láthatjuk most viszont sorozatként.
Ha, ne adj’ isten, valakit a cím vagy az alcím felcsigázna, és rögtön tekerne is a Kossuthra, ne tegye. A sorozat ugyanis épp most ért véget. Kétszáz részesre tervezték, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján indult, és az év 221. reggelén, augusztus 9-én a félhetes hírek után el is hangzott a befejező rész.
Kifutókoncert, catwalk koncert, látvány, fashion-, illetve koncertszínház: csak pár elnevezés azok közül, amikbe megpróbálták már beszorítani a Halas–Nagy alkotópáros különleges, a kórus-színház és az extrém divatbemutató ötvözéséből kiinduló előadásait. Az első két, egész estés darabjuk, a Tabu Kollekció (2016) és az Ügy (2018) után most is kísérleteztek, ezúttal a gasztronómiát híva be a játékba.
