Könyv

Nyelvvilág

Fehér Béla: Ördögcérna

Kritika

Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.

„A fizika nem számít. Cifra lószar a négyzeten”, fogalmazza meg Lulla is, a regény egyik szereplője, aki különös figura: félig gyerek, félig démon, ki mindenfelé potyogtatja exkrementumát, ami szintén meghatározó tényezője a műnek, Fehér mintegy cérnaként fűzi össze vele az idősíkokat. A Zöldvendéglő című film forgatása a jelenben zajlik (emlékszünk, ez az író debütáló regényének címe), a stábtagok a Sárga pipacs fogadóban szállnak meg, mely fogadó vezetője IV. Rideg (felesége Gilike, mint négy generáción keresztül minden fogadóvezető Ridegé, lásd még: a Louis CK-féle Horace and Pete című minisorozatot). Aztán a második szálat a II. Rideg nevű fogadós feljegyzései adják ki, aki a Nyugat literátorainak vezérkarát, plusz bizonyos EP-t, vagy legalábbis mindezek fehéresített verzióit látja vendégül. Ott van Bandy, Deziré, Zsiga bátya, Laczi báró, Gyula költő, a nyíri pajkos, Tóni, Margitka és Égikar. Plusz (ha még bírják cérnával) jelen van egy Péklapáton Utazó Topogán (rövidítése Putto) nevű garabonciás is, aki valóban péklapáton közlekedik. A negyedik sík pedig az imádnivalón nevetséges, tudálékos, félkegyelmű Berettyó Gyula helytörténészé (akit saját bevallása szerint tudásszomja „fáradhatatlanul űz és ostoroz”).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.