Könyv

Nyelvvilág

Fehér Béla: Ördögcérna

Kritika

Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.

„A fizika nem számít. Cifra lószar a négyzeten”, fogalmazza meg Lulla is, a regény egyik szereplője, aki különös figura: félig gyerek, félig démon, ki mindenfelé potyogtatja exkrementumát, ami szintén meghatározó tényezője a műnek, Fehér mintegy cérnaként fűzi össze vele az idősíkokat. A Zöldvendéglő című film forgatása a jelenben zajlik (emlékszünk, ez az író debütáló regényének címe), a stábtagok a Sárga pipacs fogadóban szállnak meg, mely fogadó vezetője IV. Rideg (felesége Gilike, mint négy generáción keresztül minden fogadóvezető Ridegé, lásd még: a Louis CK-féle Horace and Pete című minisorozatot). Aztán a második szálat a II. Rideg nevű fogadós feljegyzései adják ki, aki a Nyugat literátorainak vezérkarát, plusz bizonyos EP-t, vagy legalábbis mindezek fehéresített verzióit látja vendégül. Ott van Bandy, Deziré, Zsiga bátya, Laczi báró, Gyula költő, a nyíri pajkos, Tóni, Margitka és Égikar. Plusz (ha még bírják cérnával) jelen van egy Péklapáton Utazó Topogán (rövidítése Putto) nevű garabonciás is, aki valóban péklapáton közlekedik. A negyedik sík pedig az imádnivalón nevetséges, tudálékos, félkegyelmű Berettyó Gyula helytörténészé (akit saját bevallása szerint tudásszomja „fáradhatatlanul űz és ostoroz”).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.