Tévésorozat

Rajzfilm szeretnék lenni

Lángok által felemésztve

Kritika

Amikor 12 éves voltam, minden reggel korábban felkeltem, hogy még iskola előtt megnézhessek pár részt egy-egy régi animéből. Tiltott mulatság volt, de a Naruto minden veszélyt megért.

A japán rajzfilmek egyre növekvő népszerűsége az élőszereplős filmekre is hatással van. Ám ami 2D-ben működik, az nem feltétlenül látványos élő szereplőkkel; az animék sablonjai kétes eszközök filmen. A Lángok által… manga­adaptációja pedig az összes ilyen klisét felsorakoztatja.

A japán teledrámák általában számos hasonlóságot mutatnak dél-koreai művekkel, csakhogy Dél-Korea filmtörténelmének – gyakorlatilag a televízió megjelenésétől, de a 60-as, 70-es évektől különösen – szerves részét adják a drámai sorozatok (együtt nőttek fel). A japán filmkultúra gyökerei sokkal messzebbre nyúlnak vissza, de a tévé valamiért mégis az időközben hatalmas iparággá nőtt K-drámát tekinti alapnak, és igyekszik a sajátjává tenni. A dorama általában olcsón készül, kevesebb hozzáértéssel (gyengébb forgatókönyv, rendezés), ismeretlen vagy amatőr színészeket szerepeltet (sokszor Japán-szerte ismert énekeseket, médiasztárokat), és mivel a történetek kizárólag a helyi társadalmat ábrázolják, a célcsoportjuk is kisebb, mint a hasonló koreai műveknek, melyek viszont az egész világhoz szólnak, és hatalmas a rajongótáboruk is.

A J-drámák animéből áttelepített kliséi egyszerűek: itt például a családapa a felesége legjobb, ám hamis barátnőjével jön össze a válás után, a fiú és a lány először utálja, majd megszereti egymást. E sablonok megjelennek a beállításokban, a kameraállásban, még a legegyszerűbb jelenetekben is, nem beszélve az egyes figurákról, a furcsa gesztusokról, mint amikor a fiú megragadja a lány csuklóját, hogy jobban ki tudja fejezni magát, vagy amikor falhoz szorítja, hogy fenyegetőbbnek tűnjön. Nem egyértelmű, hogy ezek az animés kitörések mennyire szórakoztatók, ám határozottan azt az érzést keltik, hogy az adott sorozat tényleg inkább rajzfilm szeretne lenni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.