Film

Szafari

Mia Hansen-Løve: Bergman szigete

  • 2022. április 13.

Kritika

Vannak kiállítások, ahol meg­tekinthető valamely Nagy Ember karosszéke, töltőtolla, kalapja, tajtékpipája… De mi tud elárvult tárgyakból kiderülni az egyetlen fontos dologról: az életműről? Azonkívül, hogy megélhetést biztosít helyi erőknek? Ilyen turisztikai célpont ma Fårö szigete, amely egykor Ingmar Bergman ihletője, lakhelye, menedéke, filmjeinek emblematikus színhelye volt.

A rendezőnő filmjében is megörökített Bergman Safari valóságban is létező programja az odalátogató érdeklődőknek. Tajtékpipa nincs, de meg lehet tekinteni házat, könyvtárat, forgatási helyszínt, a 60 éve lebontott díszlet helyén burjánzó susnyást körbevevő kőkerítést. Vásárolható szuvenír is (pl. Bibi Andersson-napszemüveg a Personából), majd fogyasztás következik, helyi specialitások, s az eszegetés-iszogatás közben a résztvevők kifejthetik egymásnak ref­le­xiói­kat a látottakról, tájékozottságot, hozzáértést csillogtatva, a svéd nagyság munkásságát, személyiségét kritika alá vonó megjegyzéseikkel mintegy partneri viszonyba kerülve a zsenivel.

A szigetre érkezik, konkrétan Bergman házába alkotni egy művész házaspár: két filmrendező, azzal a szándékkal, hogy Bergman szellemétől, szellemiségétől vagy a bútoraitól, esetleg az egykor általa is szemlélt panorámától, netán a vetítőjében megtekintett (majd jól leértékelt) filmjétől inspirálódván megírják következő opusuk forgatókönyvét – ki-ki a magáét. Ám a munka csak a kultúrsznobok körülrajongta férfinak megy (rémes thrillerét vetítik az ottani, természetesen Bergman emlékére hivatkozó fesztiválon, van alkalma szerénységével tüntetni). A nő nem találja a helyét, valami kihűlt köztük, de csak ő szenved tőle. Irritálja őt a mobilján folyton karrierjét szervező, udvariasan langyos férfi, aki nem nyújt sem érzelmi, sem szakmai segítséget félbehagyott sztorijához, amely ugyancsak egy kihűlt, de fellángoló szerelemről szól. A meg is elevenedő sztorit (film a filmben) ezért olykor csak magának meséli a nő. Benne alteregója szenved ugyanezen a szigeten, ahová egy esküvőre érkezett, s itt találkozik ifjúkori szerelmével, a szenvedély újraéled, ám elkötelezettségek vannak, nem lehet régen elhibázott döntéseket jóvátenni…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.