Lemez

Világos és sötét

Anna Netrebko és Cecilia Bartoli új árialemezei

Kritika

Ne hasonlítsuk össze az almát a körtével – szól a közhelyek egyik legordasabbika, amelynek valójában nem csak az alapvető érzéki késztetéseink, de a józan ész is ellentmond.

Elvégre az alma almaságát (és a körte körteségét) eredendően az összehasonlítás, majd az abból következő megkülönböztetés révén tudatosítjuk magunkban. Így vethetjük össze egymással a két operai világsztár, a szoprán Anna Netrebko és a mezzo Cecilia Bartoli új árialemezeit is: eltérő, hangfaj, művészalkat, imázs, repertoár és – nevezzük így – lemezpolitika dacára.

Érezhetően gyökeresen másként viszonyulnak ők ketten már a portrélemez zsáneréhez is. Amíg a római énekesnő igazi nagytermelő e téren, addig az orosz díva előző (Yusif Eyvazovval közös) albuma, a Verismo megjelenése óta öt év telt el. Jól hallható miért: Netrebko nem hanglemezénekesi alkat. S itt nem, illetve nem elsősorban arról van szó, hogy a stúdiókörülmények nem stimulálják optimális mértékben az előadót, hanem bizony arról is, hogy csupán hallgatva bizony könnyebb kifogásolnivalót találni a mai operaélet primadonna assolutájának produkciójában. Ha úgy vesszük, a halálközeli szerelem és a szerelemközeli halál tematikáját kijátszó Amata dalle tenebre már a címlap portréfotójával, amelyen félig feketére mázolva látható, őszintén vall erről: a drámai szoprán szerepkört hatalmas elszánással meghódító Netrebko hangadását ugyanis erősen jellemzi a sötétítés technikája. Mi több, a lemez egyik-másik trackjén szinte a huhogást is hallani vélhetjük, s ez nem különösebben felvillanyozó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.