Dokumentumfilm

Zöld és fekete

Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić: Zenica fölött az ég

Kritika

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét.

Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelyre hosszú árnyék vetül: a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik a település határában. A gyár kéményei folyamatosan dühös, sűrű füstöt eregetnek magukból, elfedve a napot és betöltve a tüdőket. A város lakóinak körében pedig kiugróan magas az agresszív, rosszindulatú daganatos betegségek előfordulása, és egyre több kisgyermeket diagnosztizálnak 1-es típusú cukorbetegséggel.

A helyi gépészmérnöki kar professzora, Samir Lemeš odavalósi civilekkel Eko Forum néven mozgalmat indít, hogy felelősségre vonja a vállalatot a környezetszennyezés és egészségkárosítás miatt. Ám több irányban is falakba ütközik: a helyi önkormányzat és az országos vezetés mind fontos partnert látnak az ArcelorMittalban, amely több ezer munkahelyet biztosít a még mindig a rendszerváltás és a délszláv háború utóhatásait nyögő térségben. Az Eko Forum tagjai bizodalmukat az EU intézményeibe vetnék, hogy betartassák a térségre vonatkozó környezetvédelmi irányelveket, de keserűen kell tapasztalniuk, hogy az unió igen lazán kezeli „határterületeit”. Nagyon úgy tűnik, hogy Bosznia-Hercegovina jobb esetben csupán a névleges EU-s zöld célok előadásának színpada, rosszabb esetben pedig az olyan mérgező, pusztító tevékenységek kiszervezésének tere, amelyeket EU-s tagállamokban nem engedélyeznének. Ahogy az egyik helyi lakos fogalmaz, az EU peremvidékén élők „másodrendű lények”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.