Bangladesi háborús bűnösök pere

Későn? Hamar?

  • - kovácsy -
  • 2013. március 7.

Külpol

Kedden újabb ítéletet hozott Bangladesben a 2010-ben felállított Nemzetközi Bűncselekményeket Vizsgáló Bíróság (NBVB). A vallási alapokon nyugvó bíráskodás bevezetését szorgalmazó ellenzéki párt, a Dzsamaat-i-Iszlami (DZSI) 64 éves helyettes főtitkárát, Abdul Kader Mullát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, miután az NBVB öt vádpontban, többek között emberölés bűntettében is bűnösnek találta.

Miután kihirdették az ítéletet, a fővárosban, Dakkában bombák robbantak, a DZSI általános sztrájkot hirdetett, részben leállt a tömegközlekedés, boltok és iskolák zártak be. A párt több ezer híve tüntetett, és összecsaptak a gumilövedéket használó rendőrökkel is.

Ugyanez az eseménysor két héttel ezelőtt is lejátszódott. Az NBVB, amely inkább csak a nevében, mintsem a működésében nemzetközi, miután az általa vizsgált események nemzetközi kontextusba helyezhetők, ekkor hozta meg az első ítéletét: távollétében halálra ítélte a DZSI egy volt vezetőjét, a feltehetően Pakisztánban tartózkodó Abul Kalam Azadot. 't gyilkosság mellett nemi erőszakkal, kínzással, gyújtogatással és fosztogatással vádolták.

Az elítéltek és további vádlott-társaik terhére rótt bűncselekményeket 1971-ben követték el az akkor még Pakisztánhoz tartozó és Kelet-Pakisztánként - még korábban, a brit fennhatóság idején Kelet-Bengáliaként - ismert országrészben. A két részből álló ország népesebb keleti felének lakossága sérelmezte a nyugatiak minden téren tapasztalható hatalmi törekvését, erőfölényét. Míg az 1947-ben függetlenné vált ország nyugati vezetői történelmi okokból az urdu nyelvet tekintették az egész országra nézve lingua francának, miközben keleten a bengáli nyelvet beszéli az elsöprő többség. A konfliktus tüntetésekhez, majd rendőrsortűzhöz vezetett (az áldozatok emlékét őrzi az UNESCO által 2000 óta minden év február 21-én megrendezett nemzetközi anyanyelvi nap).

Kelet-Pakisztán abban az időben még népesebb volt az ország nyugati részénél, viszont a központi költségvetésnek csak a 40 százalékát használták fel itt, ahol a lakosság eleve kizsákmányoltnak érezte magát. Ráadásul a közigazgatásban és a hadsereg irányításában is háttérbe szorultak a bengáliak, ami egyre mélyítette az elégedetlenséget. Ezt az is fokozta, hogy egy 1970. novemberi, földcsuszamlással súlyosbított és legalább háromszázezer (!) áldozatot követelő ciklont követő mentési munkálatok utólag a központi kormány által is bevallottan nehézkesen haladtak. 1971-ben fejlődött odáig a kelet-bengáliai nacionalizmus szerveződése és politikai képviselete a helyi néppárton, az Avami Ligán (AL) keresztül, hogy a párt vezetője, Mudzsibur Rahman feltételeket szabhatott az együttműködésre a pakisztáni kormánnyal. Az utóbbi katonai egységek áttelepítésével válaszolt, amelyekkel helyi radikális iszlamista szervezetek is együttműködtek. A kilenc hónapig tartó kegyetlen háborúnak India fegyveres beavatkozása vetett véget, amely együtt járt a nyugati országrész elleni támadással is. (Az indiai beavatkozás egyik oka az volt, hogy már több millió kelet-bengáliai menekült érkezett az országba. A konfliktus hidegháborús nemzetközi összefüggéseinek taglalására most nincs hely.) A kilenc hónap alatt lezajlott népirtás bangladesi közlések szerint mintegy hárommillió halálos áldozatot követelt, és legalább kétszázezer nőt megerőszakoltak a pakisztáni fegyveres erők és a velük együttműködő csoportok tagjai.

*

Ezek tehát azok a bűncselekmények, amelyekért végre felelnie kell legalább néhány bűnrészesnek. A felelősségre vonást az elmúlt évtizedek során részben az nehezítette meg, hogy a háborút követő békemegállapodás keretében az akkor már önálló Bangladesből hazaengedték a pakisztáni hadifoglyokat is (a háború végén közel százezren adták meg magukat az indiaiaknak). Akadályt jelentett az is, hogy a jelenleg ellenzéki Bangladesi Néppárt (BNP) élén álló Khaleda Zia és a kormányzó AL vezetője, Sejk Haszina miniszterelnök - a gyaníthatóan Khaleda Zia később szintén meggyilkolt férje, Ziaur Rahman közreműködésével megölt Mudzsibur Rahman lánya - közötti, Banglades politikai életét immár évtizedek óta megkeserítő gyűlölködés megakadályozta a felelősségre vonáshoz szükséges konszenzus létrejöttét. A BNP ugyanis csak az iszlamisták támogatásával tudott kormányképes többséget szerezni több korábbi menetben, és köny-nyen lehet, hogy hamarosan ismét ez lesz a helyzet. Ezt azonban Sejk Haszina szemlátomást nem akarta kivárni, miközben ellenzéki részről el-elhangzik a boszorkányüldözés vádja. A múltfeldolgozás szándékának egészére nézve rossz ómen, hogy az elmúlt években már többször előfordult, hogy a két rivalizáló nagyasszony állami intézményeket felhasználva tett keresztbe egymásnak.

Magának az NBVB-nek az alkalmassága és elfogulatlansága sem áll minden vitán felül. Létrejötte idején támogató érdeklődés övezte, de aztán egyre több kétely merült fel a működésével kapcsolatban. Az amerikai Human Rights Watch emberi jogi szervezet például több ízben rámutatott, hogy a bíróság működésének alapjául szolgáló bangladesi törvények nem merítik ki a tisztességes ítélkezésre vonatkozó, nemzetközi szinten elfogadott követelményeket. Főleg a vádlottak jogainak érvényesülése kérdéses, amit immár konkrét példa is szemléltet. A vád által beidézett egyik tanú a védelem szerint a vádlottakat segítő vallomásra készült. Ekkor közvetlenül a bíróság bejárata előtt elrabolták, és azóta sincs hír a hollétéről.

Még kínosabb volt a brit The Economist által decemberben megszerzett távbeszélgetés- és e-mail-sorozat, amely az egyik vezető bíró és egy Belgiumban élő, többek között a népirtás tetteseinek megbüntetéséért küzdő bangladesi jogtudós között zajlott. Kettejük eszmecseréiből egyrészt kiderül, hogy az utóbbi kívülálló létére aktívan részt vett a bírósági eljárások előkészítésében, másrészt, hogy a kormány kifejezett nyomására és sürgetésére az NBVB igyekszik gyorsan lebonyolítani a pereket. A szóban forgó bíró időközben le is mondott. Lehet, hogy még mindig nem jött el az idő a múlt elfogulatlan feldolgozására?

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.