Magyarország vízummentességi programban való részvételének felülvizsgálatát javasolja az amerikai külügyi bizottság elnöke

  • narancs.hu
  • 2024. február 2.

Külpol

Korrupt politikusokkal szembeni szankciók kezdeményezése is felmerült.

Magyarország elleni jelentős utazási korlátozások és a Magnyickij-törvény egyes, magyar politikusokkal szembeni alkalmazása is terítéken van az Egyesült Államokban, miután David Pressman nagykövet visszautazott Washingtonba, hogy Antony Blinken külügyminiszterrel és a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőivel konzultáljon az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokról – írja a 444.hu Ben Cardin, a Szenátus külügyi bizottságának elnöke által a megbeszélés után kiadott közleményére hivatkozva.

A közlemény szerint a külügyi bizottság elnökének súlyos aggodalmai vannak a jelenlegi magyar kormány iránya miatt, amelynek tagjai rendszeresen olyan módon támadják Biden elnököt és Pressman nagykövetet, aminek elképzelhetetlennek kellene lennie egy amerikai szövetségestől.

„A Biden-adminisztrációnak meg kell vizsgálnia, hogy Magyarország valóban olyan megbízható partner-e, hogy megérdemli a vízummentességi programban való részvételt – és a korrupció mértékét tekintve, hogy helyénvaló-e szankciókat kezdeményezni a globális Magnyickij-törvény alapján”

– áll Cardin közleményében. A Magnyickij-törvény értelmében korrupció és emberi jogok megsértésében bűnös külföldi döntéshozókkal szemben vezethetnek be beutazási tilalmat az Egyesült Államokban.

A portál emlékeztetett, a befolyásos demokrata párti szenátor volt az, aki néhány napja – miután Magyarország utoljára maradt a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásával – arról beszélt, hogy „Orbán Viktor a NATO legmegbízhatatlanabb tagja”. Cardin mostani közleményében szintén kitér a NATO-bővítés, valamint Ukrajna európai uniós támogatásának akadályozására. Igaz, utóbbitól csütörtökön végül az erőteljes nemzetközi nyomás után elállt a magyar kormány. A szenátusi bizottság elnöke emellett a szuverenitásvédelmi törvényt és a közleménye napján, február elsején induló Szuverenitásvédelmi Hivatalt emelte ki, megállapítva, hogy „a demokratikus normák folyamatos eróziója” továbbra is nagyon aggasztó. A szuverenitásvédelmi törvény Cardin szavai szerint

„közvetlen támadást jelent az újságírók, a civil társadalom, a politikai szereplők jogai és mindenki ellen, aki bírálja az Orbán-rezsimet.”

Mint ismert, tavaly augusztusban már bevezettek egy korlátozást a vízummentességi programban Magyarországgal szemben: akkor a kettős állampolgárság, illetve az egyszerűsített honosítási eljárás okozta biztonsági aggályokra hivatkozva kettőről egy évre rövidítették az engedélyezés után a beutazás lehetséges időpontját. A vízummentességi programban negyven ország vesz részt, ez a korlátozás egyedül a magyar állampolgárokat érintette. Ha a vízummentesség teljesen megszűnne, az ennél sokkal súlyosabb visszalépést jelentene.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.