Külpol

Az egy évvel ezelőtti, közel húszezer halálos áldozatot követelő földrengés és cunami világszerte gyökeresen átalakította az atomenergia felhasználásával kapcsolatos közvélekedést, miután a dupla természeti katasztrófa következtében radioaktív szennyezést okozó üzemzavarok és balesetek sorozata indult el a Fukusima I atomerőmű négy reaktorában.

Szombaton Robert Fico - pártja, a Smer élén - laposra verte a teljes mezőnyt; ha akar, egyedül is kormányozhat. A baloldal győzelménél tán csak a jobboldal veresége nagyobb; a jó hír viszont az, hogy röpült végre a törvényhozásból Ján Slota és erősen barna színezetű nemzeti pártja. A rossz hírt pedig ne is kérdezzék, azt a magyarok szolgáltatják: szavazataik felét belehajigálták a Dunába. Igaz, nem ok nélkül.

Interjúalanyunk annak a vizsgálóbizottságnak a tagja, amelyet Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök hívott életre a 77 halálos áldozatot követelő, tavaly júliusi oslói és Utsøya-szigeti merényletek feldolgozására. Az azóta egyszer már paranoid skizofrénnek nyilvánított elkövető, Andreas Breivik pere április 16-án kezdődik - a bizottság dolga nem az, hogy a büntetőjogi felelősség ügyében foglaljon állást, hanem hogy megértse és elmagyarázza a norvég társadalomnak a mészárlás okait és következményeit.

A múlt pénteki iráni parlamenti választásokat nem csupán azért minősíthették már jó előre színjátéknak a nyugati értékelések, mert a 2009-es elnökválasztás során Mir Hoszein Muszavi volt miniszterelnök mellett felsorakozó ellenzéki erőket lényegében felmorzsolta a konzervatív vallási és politikai vezetés. Azért is nehéz tényleges képviseleti rendszerről beszélni Iránban, mert a választásokra szerveződött, bizonytalan körvonalú konzervatív koalíciók egyike sem igazán artikulált a lakosság körülírható csoportjaihoz kapcsolódó kritikákat, követeléseket, törekvéseket, hiszen ezt a jelölés rendszere eleve kizárta.

A spanyol legfelsőbb bíróság hétfőn felmentette Baltasar Garzón vizsgálóbírót a kötelességszegés és a hivatali visszaélés vádja alól. A Pinochet tábornok elleni elfogatóparancs kiadásáról, a Franco-rezsim tömeggyilkosságait firtató nyomozásáról és egyéb rázós ügyekről elhíresült jogásznak azonban ez már nem oszt, nem szoroz:

Miközben az Aszad-rezsim immár kötésig vérben gázol, az ENSZ Biztonsági Tanácsában az oroszok és a kínaiak vétója meghiúsította a nemzetközi közösség egységes fellépését Damaszkusz ellen. A szégyen az övék - ám a beavatkozás és Bassár al-Aszad elmozdítása valójában egyetlen nagyhatalomnak, de Izraelnek sem érdeke.

Rui Tavares, az unió igazságügyi bizottságának tagja értékeli majd a magyarországi helyzetet az Európai Parlament felkérésére. Ki ő, és mit gondol az Orbán-kormányról?

A független Algéria idén lesz ötvenéves, s az évforduló Franciaországban is számos alkalmat teremt az 1954 és 1962 közti függetlenségi háború megannyi mozzanatának felidézésére. Az egyik ilyen az az 1961. október 17-i párizsi demonstráció, amelynek szabályos vérfürdő lett a vége. Lapunk azt a történészt faggatta, aki a 80-as években először próbálta előásni ezt a feledés homályából.

A mára már nemzetközi hírű Kauza Gorila (a Gorilla-ügy: egy nagyobb szabású lehallgatási botrány) még karácsony előtt jelent meg az információs szupersztráda szlovákiai szakaszán, de türelemmel kivárta, míg elmúlnak az ünnepek, véget ér a téli szünet, s csak januárban kezdett igazán csúcsra járni. Most viszont már pörög, mint a búgócsiga, amin nem is kell különösebben csodálkozni, hisz északi szomszédaink politikai pártjai március 10-én előre hozott parlamenti választásokon mérik össze erejüket.

A börtönévek alatt az egykori simlis privatizátor az önkényuralom elleni küzdelem ikonjává nemesült. A legendák szerint azzal írta alá másfél évtizedes ítéletét, hogy garbóban jelent meg a szokásos évi oligarchatalálkozón 2000-ben. Az elnök megsértődött: "Bezzeg ha Bushhoz menne, nyakkendőt kötne!". Persze az orosz exolajmágnást nem a ruházkodása miatt vetette tömlöcbe Putyin. De miért?

Francia jogász, politikus, egyetemi tanár, író. Franςois Mitterrand igazságügyi minisztereként 1981-ben ő nyújtotta be a halálbüntetés eltörléséről szóló törvényjavaslatot. Az európai humanista tradíció egyik legnagyobb élő alakja, az európai föderáció elkötelezett híve. Lapunknak párizsi irodájában beszélt Franciaországról, Európáról és Magyarországról.

Afrika legnépesebb országa távolról nézve a fejlődés ígéretes jegyeit mutatja a maga 7 százalékos évi GDP-növekedésével, sőt felvetődött már az is, hogy 2015 körül akár a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 szervezethez is csatlakozhat - ha minden jól megy. De sajnos nem megy jól minden.

A Boc-kabinet szigora épp termőre fordult volna, de az utca megfütyülte: durva tömegmegmozdulásokhoz vezetett Bukarestben az egészségügyi kerettörvény nyilvános vitája. Basescu meghátrált, a törvénytervezetet visszavonták. A választásokra készülő országban fordulni látszik a kocka.

Miközben Tunéziában pár napja már Ben Ali távozásának első évfordulóját ünnepelték, az "arab tavasz" megmozdulásaihoz némi késéssel csatlakozó Szíriában változatlanul tartja magát Basar Aszszad rendszere. Ugyanakkor az ellenzék eltökéltsége is változatlan, és egyre aggasztóbban sejlik föl a polgárháború lehetősége.