Kultúra

Lapunk megjelenésével egy időben adja elő The Psy­che­delic Beatles Songs című műsorát az A38 hajón a legismertebb hazai Beatles tribute-zenekar, az immár 13 éves The BlackBirds. Az együttes dobosával beszélgettünk.

Bár kétségtelenül korunk egyik legnépszerűbb, világszerte elismert elektronikus tánczenei szerzőjéről, előadójáról beszélünk, a brit Simon Green munkássága rendre megosztja a kritikusokat (ami cseppet sem csorbítja népszerűségét).

Ők közvetítik a képzőművészetet a közönség felé, és ők helyezik el a művészeket a társadalmi struktúrákban. Mikor a kurátorok középgenerációja kiteljesedett volna, jött a NER. A fiatalok már ebben a közegben szocializálódtak.

A magyar eszmetörténet számos furcsaságot produkált, s ezeket szokás az egzotikus csacskaságokat megillető kedélyes leereszkedéssel, esetleg egyenesen fintorogva vagy gúnyosan prezentálni.

Ő Kylo Ren, a Star Wars-univerzum új főgonosza, a Jim Jarmusch-univerzumban viszont nincs nála gyengédebb lélek: a most mozikba kerülő Patersonban egy versíró busz­sofőrt játszik.

Rendezett már a PanoDrámának, a Tünet Együttesnek, a K. V. Társulatnak, saját társulata pedig egyre ismertebb: legutóbb az oslói Ibsen Fesztiválon szerepeltek. Zsigeri személyesség, zavarba ejtő közelség jellemzi az előadásait.

Ahogy a gyerekdal mondja: egy boszorka van, három fia van. Ha nem volna boszorka, hanem, mondjuk, a három fiát szeretetben és odafigyelésben felnevelő anya, a hátralévő időszak is könnyebb volna mindenkinek. Mert a neheze csak most kezdődik: amikor anya stroke-ot kap, és hirtelen az erélyes, kemény asszony segítségre szorul. Szinte állandó felügyeletre. Fürdeni sem tud egyedül, vagy egy ásványvizes palackot kinyitni.

Reinhart Koselleck (1923–2006) a huszadik század egyik legjelentősebb eszmetörténésze.