A Batman-adaptációk (de talán még az animációs sorozatok) történetében is megkerülhetetlennek tetszik a négy évadot megélt Warner-féle Batman: The Animated Series.
Július elején léptek életbe az orosz nyelvtörvény kiegészítő rendelkezései, amelyek nemcsak az obszcén kifejezéseket és a pornográfnak tartott jeleneteket száműzik a színpadról és a filmvászonról, de a kártékony idegen szavaktól és a negatív érzelmektől is védik a lakosságot.
Munkácsy trilógiájának jelenlegi tulajdonosai, köztük a jobboldali kulturális rendszerváltást hirdető Pákh Imre igyekeznek egyre feljebb srófolni a képek árát. A kormány ezt kivédendő inkább rendelettel köti meg a saját kezét.
Négyszáz éve, 1614. augusztus 20. éjszakáján, 21-re virradóra halt meg négyévi várfogság után, elborult elmével a mindmáig legismertebb magyar nő, Báthory Erzsébet. Mi fogsága kezdetének évfordulóján hívtunk történészt az esethez, mondaná már meg, tényleg szüzek vérében fürdött ez az asszony, vagy csak rossz volt PR-ja.
Hagyományosan az idegenvezetés felül keresi egy nemzet szenzációit. Elsősorban a monumentalitást mutogatja, az útikönyvek logikája szerint említésre méltó, elit látványosságokat. Királyok, királynők hajdani palotáit, akik már nem élnek, és akik elérhetetlen magasságban éltek. De ami ennél is fontosabb: ezek kipipálós séták.
Az adriai szigetecske lakossága egyre csak fogy; több a temetés, mint a keresztelő; aki gyerekre vágyik, az nem tud megfoganni, az amúgy meglehetősen aktív nemi életet élő helybéliek meg többet járnak óvszerért a trafikoshoz, mint gyónni. A patrióta gyógyszertáros sem nézi jó szemmel, hogy fogyik a horvát.
Minden évben kihirdethetnék a virtuális versenyt a nyár legálomszerűbben felhőtlen hangulatú albuma címéért - és ebben az évben szinte biztosan a Philadelphiából induló (mára tagságát tekintve is teljesen nemzetközi) A Sunny Day In Glasgow nyerné, minimum fejhosszal.
Egy mellőzött, a magyar művészettörténet-írás számára szinte ismeretlen szobrászról (feltételezve, hogy nem műkereskedelmi megfontolásból) írt monográfia esetében több kérdésre bizonyosan szeretne választ kapni az olvasó. Ki volt az illető, mikor és miért szorult ki a művészeti életből, mi az életmű "értéke" (jelentősége), továbbá beágyazható-e a magyar művészet történetébe.
Mind közül a legnagyobb majom a filmben embert alakító Gary Oldman, aki nemrégiben a Playboyt beszélte tele Mel Gibsont felmentő hülyeségeivel (majd a Jimmy Kimmel Live-ban meakulpázott menetrendszerűen). Az igazi majmok közül viszont még mindig Caesar viszi a prímet; remek harcos, odaadó apó és lelkesítő vezér, aki előtt meghajlik az is, aki egyébként nagyon nem ért egyet a főnök fennen hangoztatott "majom nem öl majmot" elvével.
A Kvelertak elé az utolsó pillanatban besuvasztott hazai előzenekarra, a Grizzlyre érdemes odafigyelni, és az időben érkezők láthatóan fel is kapták a fejüket az egykori Insane-, mostani Wrong Side Of The Wall-énekes, Knapp Oszkár vezette brigádra.
Amikor 2008-ban Ed Sheeran 17 évesen Londonba ment - egyedül, hogy a zenéjéből éljen meg -, azzal a régi módszerrel kezdett közönséget gyűjteni, hogy szinte minden este fellépett valamelyik bárban. A következő években készített egy sor minialbumot különböző gitáros lányokkal, de együtt dolgozott a grime-színtér több előadójával is.
Morrissey, aki éppoly önérzettel és következetességgel viseli teddy boyosan ágaskodó frizuráját, mint élete nyomasztó terhét, éppen harminc éve debütált a The Smiths élén, és pont tíz éve annak, hogy komolyabb ráncfelvarrást hajtott végre kifulladó szólókarrierjén.