Kultúra

„A testedző sport egyúttal a lélek sportja is” – írta az egyik első magyar kerékpáros, Borbély György, aki 1889-ben megjárta Párizst, oda-vissza.

11 millió forint állami támogatást kért, nem kapta meg a különleges szombathelyi intézmény. 

A család kicsi kincse nagypapája 89 éves volt. 

Jövőre már Forgács Erzsébet sminkes-maszkmester is szavaz a díjról.

Az biztos, hogy a látványra megint nem lehet majd panasz. 

A forgatókonyvírók sztrájkja és a színészek lehetséges munkabeszüntetése miatt a stúdiók sorra hátrálnak ki a San Diego-i Comic Con mögül.

Nehéz Az idol című tévésorozatról írni a nagy médiazaj közepette.

Van, akit már a rockopera szó hallatán kiráz a hideg, pedig a múltban akadtak érdekes, izgalmas művek a műfajban, még ha sok klasszikust nem is tudunk felsorolni.

Mindannyian ismerünk rémtörténeteket bipoláris zavarban szenvedőkről – hogyan adta át X. egyhavi fizetését a taxisofőrnek, Y. hogyan kergette meg késsel a gyerekeit, mert a hang azt mondta, áldozza fel őket, vagy az agyongyógyszerezett Z. hogyan hirdette magáról, hogy ő egy robot.

Sok nőt egyszerűen kihagytak a művészettörténetből. Mintha sosem léteztek volna, nem kerültek be a művészeti lexikonokba sem. A Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum kiállításán elfeledett 20. századi művészek munkáit mutatják be.

„Van itt egy kimondhatatlanul súlyos ellentmondás: a holocaustról, erről a felfoghatatlan és áttekinthetetlen valóságról egyedül az esztétikai képzelet segítségével alkothatunk valóságos elképzelést. Viszont a holocaust elgondolása önmagában véve olyan roppant vállalkozás, olyan vállakat roskasztó szellemi feladat, hogy többnyire meghaladja a vele küszködők teherbíró képességét” – mondta Kertész Imre 1991-ben, a Hosszú, sötét árnyék című előadásán.

Tévésorozatként folytatódik a 2000-es évek nagy sikerű európai vígjátéka, a Lakótársat keresünk. A Görögsaláta francia rendezőjével Európáról és az európai fiatalokról beszélgettünk, és persze arról, hogy mi minden változott meg a film bemutatása óta eltelt két évtizedben.