Veszélyben az év legnagyobb képregényes fesztiválja

Mikrofilm

A forgatókonyvírók sztrájkja és a színészek lehetséges munkabeszüntetése miatt a stúdiók sorra hátrálnak ki a San Diego-i Comic Con mögül.

A Comic Conok hagyományosan a képregényrajongók legnagyobb, leginkább várt eseményei közé tartoznak, ahol találkozhatnak kedvenceikkel, füzeteket és relikviákat vásárolhatnak, a témába vágó előadásokat hallgathatnak, vagy épp beöltözhetnek kedvenc szuperhőseiknek. Comic Conból persze rengeteg van, június 10-11-én Budapesten is rendeztek ilyet, ez azonban eltörpül a műfaj legnagyobb dobásának tartott San Diego-i Comic Con mellett. Utóbbit július 20-23. között tartják a kaliforniai városban.

Egy Comic Con mind fölött

Az eseményt 1970-ben alapította néhány helyi képregényrajongó, köztük Shel Dorf, aki szintén szerepet vállalt az egyik első képregényes gyűlés, a Detroit Triple-Fan Fairs létrehozásában. Kezdetben egynapos rendezvényt tartottak Golden State Comic-Minicon néven, ami a siker hatására a következő évben háromnapossá duzzadt, és közel 300 embert mozgatott meg. A dzsembori évente váltogatta a helyszíneit, míg végül 1991-ben befészkelt a San Diego Kongresszusi Központba, ami azóta is állandó otthonául szolgál. Szükség is van az illusztris épületre, ugyanis a képregények népszerűségével párhuzamosan a rendezvény látogatottsága is folyamatosan emelkedett: a kezdeti pár száz látogató immár több mint 130 ezer résztvevőre duzzadt. Mindehhez az is kellett, hogy a San Diego-i Comic Con immár jóval több, mint egy képregényes találkozó: a színes füzetek mellett a könyvek, filmek és játékok rajongóinak is akadnak programok, például panelbeszélgetések, szemináriumok, workshopok és előadások.

Az eseménynek azért is ilyen fontosak a filmek, mert azoknak köszönhetően tudott a mai napig releváns maradni: a 2000-es években, a szuperhősmozik első hullámával (Pókember, X-Men) párhuzamosan a Comic Con népszerűsége is kilőtt. Ezt persze Hollywood is észrevette, ezért elkezdtek jobban koncentrálni rá. A cégeknek mindig a targetálás okozza a legnagyobb fejtörést, azaz hogyan érjék el a potenciális fogyasztókat; nos, a Comic Conon ott van több mint százezer ember, akiket egészen biztosan érdekel, milyen szuperhős tűnik fel legközelebb a vásznon. Épp ezért a dzsemborin egyre több stúdió jelent meg, amelyek magukkal vitték sztárjaikat, vagy épp itt mutatták be legújabb előzeteseiket.

A közeledő sztrájk réme

A San Diego-i Comic Con mindezek ellenére nehéz éveken van túl: a pandémia miatt a 2020-as és 2021-es esemény is elmaradt, 2022-ben pedig a stúdiók épp csak lábadoztak a Covid utáni sokkból. Az idei év tehát a tervek szerint a teljes és dicsőséges visszatérésről szólt volna – azonban közbejött egy újabb gikszer.

Mint azt a Narancs.hu is megírta, tizenöt év után ismét sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók, emiatt pedig szinte minden készülő film- és sorozat leállt; ráadásul könnyen lehet, hogy hamarosan a színészek is követik a példájukat. Ha ez megtörténik, egy időre gyakorlatilag egész Hollywood bezárhat. De mégis mi értelme egy Comic Connak, ha a sztárok addigra munkabeszüntetésbe kezdenek? – teszi fel a kérdést az AV Club cikke.

A sztrájk fenyegető réme miatt először épp a legnagyobb játékos, azaz a Disney jelentette be, hogy nem vesz részt az idei eseményen, nemsokára pedig a Sony, a Universal és a Netflix is követte a példáját.

Utóbbinak Tudum néven egyébként is saját Comic Conhoz hasonló eseménye van, amelyre ráadásul épp nemrég került sor.

Jelen állás szerint mindössze két stúdió maradt: a Paramount, amely a tervek szerint külön panelt tart majd új Tini nindzsa teknőcök-filmjének, valamint a Warner Bros., amely az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy megutáltassa magát a rajongókkal, a Black Adam és Flash – A Villám bukása után pedig igencsak teperniük kell, hogy hamarosan moziba kerülő projektjeik (Kék Bogár; Aquaman és az Elveszett királyság) sikeresek legyenek. Kérdés viszont, mit érnek a programok, ha a sztrájk miatt Jason Momoa és a többi sztár kihagyja a Comic Cont. Nem valószínű, hogy a rajongók öltönyös-nyakkendős stúdióvezérekre és marketinges fejekre kíváncsiak, hiszen a kedvenceiket akarják látni.

Mindez rávilágít arra is, milyen sebezhetővé vált az elmúlt években a Comic Con: az, hogy ilyen szorosan egybefonódott a filmekkel, felhajtotta ugyan az érdeklődők számát, de ezzel együtt a kritikák szerint elveszett az esemény lényege is, hiszen ma már alig több, mint egy méregdrága promóciós rendezvény. Egészen hasonló történt a videójátékok legnagyobb eseményével, az E3-mal is: a találkozó a nagy játékkészítő cégek részvétele miatt hihetetlenül népszerű lett, a Covid miatt azonban kénytelen volt szünetelni. Közben viszont a cégek rájöttek, hogy az esemény nélkül is képesek felkelteni az érdeklődés legújabb játékaik iránt, így a 2023-as rendezvény mögül a Microsoft, a Sony és a Nintendo is kihátrált. A rendezők ezt követően lemondták az egészet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.