Veszélyben az év legnagyobb képregényes fesztiválja

Mikrofilm

A forgatókonyvírók sztrájkja és a színészek lehetséges munkabeszüntetése miatt a stúdiók sorra hátrálnak ki a San Diego-i Comic Con mögül.

A Comic Conok hagyományosan a képregényrajongók legnagyobb, leginkább várt eseményei közé tartoznak, ahol találkozhatnak kedvenceikkel, füzeteket és relikviákat vásárolhatnak, a témába vágó előadásokat hallgathatnak, vagy épp beöltözhetnek kedvenc szuperhőseiknek. Comic Conból persze rengeteg van, június 10-11-én Budapesten is rendeztek ilyet, ez azonban eltörpül a műfaj legnagyobb dobásának tartott San Diego-i Comic Con mellett. Utóbbit július 20-23. között tartják a kaliforniai városban.

Egy Comic Con mind fölött

Az eseményt 1970-ben alapította néhány helyi képregényrajongó, köztük Shel Dorf, aki szintén szerepet vállalt az egyik első képregényes gyűlés, a Detroit Triple-Fan Fairs létrehozásában. Kezdetben egynapos rendezvényt tartottak Golden State Comic-Minicon néven, ami a siker hatására a következő évben háromnapossá duzzadt, és közel 300 embert mozgatott meg. A dzsembori évente váltogatta a helyszíneit, míg végül 1991-ben befészkelt a San Diego Kongresszusi Központba, ami azóta is állandó otthonául szolgál. Szükség is van az illusztris épületre, ugyanis a képregények népszerűségével párhuzamosan a rendezvény látogatottsága is folyamatosan emelkedett: a kezdeti pár száz látogató immár több mint 130 ezer résztvevőre duzzadt. Mindehhez az is kellett, hogy a San Diego-i Comic Con immár jóval több, mint egy képregényes találkozó: a színes füzetek mellett a könyvek, filmek és játékok rajongóinak is akadnak programok, például panelbeszélgetések, szemináriumok, workshopok és előadások.

Az eseménynek azért is ilyen fontosak a filmek, mert azoknak köszönhetően tudott a mai napig releváns maradni: a 2000-es években, a szuperhősmozik első hullámával (Pókember, X-Men) párhuzamosan a Comic Con népszerűsége is kilőtt. Ezt persze Hollywood is észrevette, ezért elkezdtek jobban koncentrálni rá. A cégeknek mindig a targetálás okozza a legnagyobb fejtörést, azaz hogyan érjék el a potenciális fogyasztókat; nos, a Comic Conon ott van több mint százezer ember, akiket egészen biztosan érdekel, milyen szuperhős tűnik fel legközelebb a vásznon. Épp ezért a dzsemborin egyre több stúdió jelent meg, amelyek magukkal vitték sztárjaikat, vagy épp itt mutatták be legújabb előzeteseiket.

A közeledő sztrájk réme

A San Diego-i Comic Con mindezek ellenére nehéz éveken van túl: a pandémia miatt a 2020-as és 2021-es esemény is elmaradt, 2022-ben pedig a stúdiók épp csak lábadoztak a Covid utáni sokkból. Az idei év tehát a tervek szerint a teljes és dicsőséges visszatérésről szólt volna – azonban közbejött egy újabb gikszer.

Mint azt a Narancs.hu is megírta, tizenöt év után ismét sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók, emiatt pedig szinte minden készülő film- és sorozat leállt; ráadásul könnyen lehet, hogy hamarosan a színészek is követik a példájukat. Ha ez megtörténik, egy időre gyakorlatilag egész Hollywood bezárhat. De mégis mi értelme egy Comic Connak, ha a sztárok addigra munkabeszüntetésbe kezdenek? – teszi fel a kérdést az AV Club cikke.

A sztrájk fenyegető réme miatt először épp a legnagyobb játékos, azaz a Disney jelentette be, hogy nem vesz részt az idei eseményen, nemsokára pedig a Sony, a Universal és a Netflix is követte a példáját.

Utóbbinak Tudum néven egyébként is saját Comic Conhoz hasonló eseménye van, amelyre ráadásul épp nemrég került sor.

Jelen állás szerint mindössze két stúdió maradt: a Paramount, amely a tervek szerint külön panelt tart majd új Tini nindzsa teknőcök-filmjének, valamint a Warner Bros., amely az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy megutáltassa magát a rajongókkal, a Black Adam és Flash – A Villám bukása után pedig igencsak teperniük kell, hogy hamarosan moziba kerülő projektjeik (Kék Bogár; Aquaman és az Elveszett királyság) sikeresek legyenek. Kérdés viszont, mit érnek a programok, ha a sztrájk miatt Jason Momoa és a többi sztár kihagyja a Comic Cont. Nem valószínű, hogy a rajongók öltönyös-nyakkendős stúdióvezérekre és marketinges fejekre kíváncsiak, hiszen a kedvenceiket akarják látni.

Mindez rávilágít arra is, milyen sebezhetővé vált az elmúlt években a Comic Con: az, hogy ilyen szorosan egybefonódott a filmekkel, felhajtotta ugyan az érdeklődők számát, de ezzel együtt a kritikák szerint elveszett az esemény lényege is, hiszen ma már alig több, mint egy méregdrága promóciós rendezvény. Egészen hasonló történt a videójátékok legnagyobb eseményével, az E3-mal is: a találkozó a nagy játékkészítő cégek részvétele miatt hihetetlenül népszerű lett, a Covid miatt azonban kénytelen volt szünetelni. Közben viszont a cégek rájöttek, hogy az esemény nélkül is képesek felkelteni az érdeklődés legújabb játékaik iránt, így a 2023-as rendezvény mögül a Microsoft, a Sony és a Nintendo is kihátrált. A rendezők ezt követően lemondták az egészet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.