Veszélyben az év legnagyobb képregényes fesztiválja

Mikrofilm

A forgatókonyvírók sztrájkja és a színészek lehetséges munkabeszüntetése miatt a stúdiók sorra hátrálnak ki a San Diego-i Comic Con mögül.

A Comic Conok hagyományosan a képregényrajongók legnagyobb, leginkább várt eseményei közé tartoznak, ahol találkozhatnak kedvenceikkel, füzeteket és relikviákat vásárolhatnak, a témába vágó előadásokat hallgathatnak, vagy épp beöltözhetnek kedvenc szuperhőseiknek. Comic Conból persze rengeteg van, június 10-11-én Budapesten is rendeztek ilyet, ez azonban eltörpül a műfaj legnagyobb dobásának tartott San Diego-i Comic Con mellett. Utóbbit július 20-23. között tartják a kaliforniai városban.

Egy Comic Con mind fölött

Az eseményt 1970-ben alapította néhány helyi képregényrajongó, köztük Shel Dorf, aki szintén szerepet vállalt az egyik első képregényes gyűlés, a Detroit Triple-Fan Fairs létrehozásában. Kezdetben egynapos rendezvényt tartottak Golden State Comic-Minicon néven, ami a siker hatására a következő évben háromnapossá duzzadt, és közel 300 embert mozgatott meg. A dzsembori évente váltogatta a helyszíneit, míg végül 1991-ben befészkelt a San Diego Kongresszusi Központba, ami azóta is állandó otthonául szolgál. Szükség is van az illusztris épületre, ugyanis a képregények népszerűségével párhuzamosan a rendezvény látogatottsága is folyamatosan emelkedett: a kezdeti pár száz látogató immár több mint 130 ezer résztvevőre duzzadt. Mindehhez az is kellett, hogy a San Diego-i Comic Con immár jóval több, mint egy képregényes találkozó: a színes füzetek mellett a könyvek, filmek és játékok rajongóinak is akadnak programok, például panelbeszélgetések, szemináriumok, workshopok és előadások.

Az eseménynek azért is ilyen fontosak a filmek, mert azoknak köszönhetően tudott a mai napig releváns maradni: a 2000-es években, a szuperhősmozik első hullámával (Pókember, X-Men) párhuzamosan a Comic Con népszerűsége is kilőtt. Ezt persze Hollywood is észrevette, ezért elkezdtek jobban koncentrálni rá. A cégeknek mindig a targetálás okozza a legnagyobb fejtörést, azaz hogyan érjék el a potenciális fogyasztókat; nos, a Comic Conon ott van több mint százezer ember, akiket egészen biztosan érdekel, milyen szuperhős tűnik fel legközelebb a vásznon. Épp ezért a dzsemborin egyre több stúdió jelent meg, amelyek magukkal vitték sztárjaikat, vagy épp itt mutatták be legújabb előzeteseiket.

A közeledő sztrájk réme

A San Diego-i Comic Con mindezek ellenére nehéz éveken van túl: a pandémia miatt a 2020-as és 2021-es esemény is elmaradt, 2022-ben pedig a stúdiók épp csak lábadoztak a Covid utáni sokkból. Az idei év tehát a tervek szerint a teljes és dicsőséges visszatérésről szólt volna – azonban közbejött egy újabb gikszer.

Mint azt a Narancs.hu is megírta, tizenöt év után ismét sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók, emiatt pedig szinte minden készülő film- és sorozat leállt; ráadásul könnyen lehet, hogy hamarosan a színészek is követik a példájukat. Ha ez megtörténik, egy időre gyakorlatilag egész Hollywood bezárhat. De mégis mi értelme egy Comic Connak, ha a sztárok addigra munkabeszüntetésbe kezdenek? – teszi fel a kérdést az AV Club cikke.

A sztrájk fenyegető réme miatt először épp a legnagyobb játékos, azaz a Disney jelentette be, hogy nem vesz részt az idei eseményen, nemsokára pedig a Sony, a Universal és a Netflix is követte a példáját.

Utóbbinak Tudum néven egyébként is saját Comic Conhoz hasonló eseménye van, amelyre ráadásul épp nemrég került sor.

Jelen állás szerint mindössze két stúdió maradt: a Paramount, amely a tervek szerint külön panelt tart majd új Tini nindzsa teknőcök-filmjének, valamint a Warner Bros., amely az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy megutáltassa magát a rajongókkal, a Black Adam és Flash – A Villám bukása után pedig igencsak teperniük kell, hogy hamarosan moziba kerülő projektjeik (Kék Bogár; Aquaman és az Elveszett királyság) sikeresek legyenek. Kérdés viszont, mit érnek a programok, ha a sztrájk miatt Jason Momoa és a többi sztár kihagyja a Comic Cont. Nem valószínű, hogy a rajongók öltönyös-nyakkendős stúdióvezérekre és marketinges fejekre kíváncsiak, hiszen a kedvenceiket akarják látni.

Mindez rávilágít arra is, milyen sebezhetővé vált az elmúlt években a Comic Con: az, hogy ilyen szorosan egybefonódott a filmekkel, felhajtotta ugyan az érdeklődők számát, de ezzel együtt a kritikák szerint elveszett az esemény lényege is, hiszen ma már alig több, mint egy méregdrága promóciós rendezvény. Egészen hasonló történt a videójátékok legnagyobb eseményével, az E3-mal is: a találkozó a nagy játékkészítő cégek részvétele miatt hihetetlenül népszerű lett, a Covid miatt azonban kénytelen volt szünetelni. Közben viszont a cégek rájöttek, hogy az esemény nélkül is képesek felkelteni az érdeklődés legújabb játékaik iránt, így a 2023-as rendezvény mögül a Microsoft, a Sony és a Nintendo is kihátrált. A rendezők ezt követően lemondták az egészet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.