Navracsics beszélt A szörnyek és sellők előtt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 29.

Kultúra

A miniszter azt mondta, a Balaton törékeny ökológiai kincs, nagyon kell rá vigyázni.

A területfejlesztési miniszter ezt A szörnyek és sellők című zenés mesejáték kapolcsi előadását megelőző köszöntőjében mondta szombaton. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat egyik fő gondolata a fenntarthatóság.

A miniszter szerint bár az előző nemzedékek és magunk sem vigyáztunk kellőképpen a tóra (és ez fokozottan áll a 2010 után a Balaton környékét megszálló NER-elitre – a szerk.), talán a gyerekek majd fognak, ha megtanulják, hogy mit kell tenni, hogyan kell megőrizni „az épségét, a szépségét és az egészségét a Balatonnak”. Erre is megtanít a mesedarab – fogalmazott Navracsics Tibor.

Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye igazgatója elmondta: A szörnyek és sellők című zenés gyerekdarab Jeney Zoltán A balatoni kacsavész című, Baranyai András által illusztrált mesekönyve alapján készült. A színdarab – ahogy a könyv is  a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány ötlete nyomán az EKF program támogatásával, az Art-Színtér közreműködésével jött létre.

A szervezők tájékoztatása szerint a darab rendezője Ozsgyáni Mihály, a zenéket Náray Erika és Berdísz Tamás szerezte. A szerepekben olyan művészek láthatóak, mint Gábor Márkó, Tarlós Ferenc, Oláh Béla, Nagy Enikő, Pánics Lilla, Zsichla Dániel, Jerger Balázs vagy Marjai Virág. A színdarab látványáért Rákay Tamás tervező felelt.

A mesedarabot júliusban és augusztus elején balatoni strandokon játsszák.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.