Kultúra

Az Atyaúristen kockásfüzetbe jegyzetelt a teremtéskor, a hollók trükkösebb fejszámolók, mint a hattyúk, és a szovjet birodalom bukása egyértelműen annak köszönhető, hogy Gorbacsov megduplázta a vodka árát. Ezeken és számos hasonló jelentőségű létkérdésen mereng Arto Jaakkola ügyfélmenedzser, az első könyves finn író művének fő- és antihőse, aki egyetlen dolgot szeretne szívből és igazán: egyszer kialudni magát.

Nemigen szokás a lektűrirodalom műveiből kritikai kiadást készíteni, ezt még a legnépszerűbb alkotások sem érdemelték ki. A kritikai kiadás a szépirodalom privilégiuma, mivel sajátos tulajdonságai által elsősorban tudományos munkára használható, márpedig a ponyvaregényeket ritkán veszi górcső alá az irodalmi élet. Ezúttal azonban betekinthetünk Christie műhelytitkaiba, elsősorban - a kritikai kiadások felépítéséből jól ismert eljárás - a különböző szövegváltozatok ismertetése által.

Amikor Sztupa és Troché a legmesszebb voltak egymástól, évszakok választották el őket. Sztupa a telet taposta, Troché izzadt a nyárban, de mindenképpen össze kellett futniuk, mert szerfelett sok volt a tennivaló. Hogy mindezt hogyan is csinálják, az mindkettőjüket erősen foglalkoztatta.

"A pódiumon egy Petersschule-növendéknek látszó fiatalember jelent meg; Szergej Prokofjev volt ez az ifjú. Zongorához ült, s úgy látszott, hogy vagy a billentyűzet leporolásával volt elfoglalva, vagy pedig vaktában verdeste a billentyűket, kemény, száraz billentéssel.

Fülledtség, niggerezés és egy Oscar-díjas híresség pisilése.

Fizetés nélkül töltöttél le Joy Division-dalokat? Jön Hooky, és jól ellátja a bajod! Kis túlzással efféle hírnévre tett szert Peter Hook, az egykori legendás együttes heves vérmérsékletű basszusgitárosa, akinek volt zenésztársaihoz (2007-ig együtt játszott velük a New Orderben is) intézett vitriolos megjegyzéseitől volt hangos az utóbbi időben az angol sajtó. Nemrég jelent meg a Joy Division történetéről szóló könyve, március 25-én pedig az A38 hajón teljes hosszában eljátssza a zenekar stílusteremtő albumát, az 1979-es Unknown Pleasurest. Telefonon beszélgettünk vele.

A poptörténet eddig nem nagyon bővelkedett zseniális szupergruppokban, és arra sem volt gyakran példa, hogy egy ilyen együttesnek közel négy évig tartson az első lemezével előrukkolnia.

Tavaly novemberben, a termékeny és népszerű írónő nyolcvanadik születésnapján a magyar kormányzat jószerint testületileg ünnepelte Jókai Annát. Az alábbiakban a már-már írófejedelmi rangon tisztelt alkotó életművének vázlatos és hangsúlyozottan szubjektív ismertetésére teszünk kísérletet.

Zenés-bábos pszichothriller 13 éves kortól: a dán írónő Semmi című, felkavaró regényét Quimby-dalokkal kísérve állították színpadra. Kritikusunk szerint félelmetes eredménnyel.

A másnaposság sorvezetőjeként kitalálni sem tudnánk jobb olvasmányt, mint Cserna-Szabó és Darida szépen összerakott, remek fotókkal illusztrált macskajaj-könyvét.

A hírek szerint lapunk egykori szerzője is az ELTE BTK kényszerből nyugdíjazott oktatói között van. Távozásának hírére elöntötték az internetet a felháborodott kommentek, kollégái egy emberként álltak ki mögötte, de ő nem panaszkodik. A munkaviszonynál fontosabb dolgokról is beszélgettünk vele.