Kultúra
Metrón Debrecenbe
A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.
Pénzeső veri
„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.
Az elfogadás
Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.
Mozaik
Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.
Indián nyár
E családi dráma konfliktusokban, elhallgatásokban és fordulatokban gazdag partitúra. A modern angolszász drámairodalom előszeretettel mutatja be mérgező családok életét, és a konfliktusok feltárásához mindig a múltbeli traumák lélektani sablonját használja.
Hozzá illő módon
A Z generáció egyik legnagyobb popsztárja, Olivia Rodrigo a nyár elején New Yorkban koncertezett, a fellépésének egy pontján pedig felhívott egy ősz hajú bácsit a színpadra, majd egy láthatóan jól bepróbált koreográfiával előadtak egy dalt. Ez a szám a Talking Heads legnagyobb slágere, a Burning Down the House volt, a hetvenhárom éves bácsi pedig a dalszerző David Byrne, akit egy új generáció ismerhetett meg az interneten terjedő videókon keresztül.
„A cseh hagyomány esszenciája, hogy a kürtnek az emberi hanghoz hasonlatosan kell megszólalnia”
Radek Baborák cseh kürtművész megnyerte a legjelentősebb európai zenei versenyeket, volt a Cseh Filharmonikusok és a Berlini Filharmonikusok első kürtöse is. Azóta főként számos kamaraformációja élén vagy karmesterként járja a világot, most a Szegedi Szimfonikus Zenekar meghívására lép majd fel.
Több szempontból is összefüggnek Kertész és Krasznahorkai művei
Huszonhárom évvel Kertész Imre elismerése után Krasznahorkai László kitüntetésével a Svéd Irodalmi Akadémia két olyan súlyos szöveguniverzumot kapcsolt össze, amelyek nemcsak kiemelkedő esztétikai minőségük, de poétikai hasonlóságaik okán is sok szempontból összemérhetők.
Miért olyan különös jelentőségű a Krasznahorkai-életmű?
A 20. század első felében élt szerzők még csak jóslatként vetítettek előre, ami azóta bekövetkezett: jelenünk maga a katasztrófa. Erre figyelmeztet a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája kiúttalanságot, kilátástalanságot árasztó, dermesztő légköre.
