Prőhle Gergely: A kultúrharc eredményes volt, csodálatos gyümölcsöket termett

  • narancs.hu
  • 2019. július 26.

Kultúra

Ő maga is a kultúrharc áldozata, bár nem érzi magát áldozati szerepben.

A 444.hu Tusványoson kapta el egy gyors villáminterjúra Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi vezetőjét.

Prőhle egy éve még a PIM élén állt. Tusványos is a kultúrharc jegyében zajlott. Ma meg már Demeter Szilárd a PIM igazgatója, és egészen más módon zajlik a kultúrkampf.

Prőhle szűkszavúan, de elmondta, hogy szerinte a kultúrharc óriási eredményeket hozott. Már csak azért is, mert neki föl kellett állnia a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről: "azt gondolom, nem kétséges, hogy a kultúrharc eredményes volt, és csodálatos gyümölcsöket termett".

Bár nem érzi magát áldozati szerepben, végső soron egyetért azzal, hogy a kultúrharc áldozata lett. Sőt, úgy látja, ha távozása vezetett oda, hogy az intézmény jelentős állami dotációt kapjon, "akkor már-már szívesen is vagyok áldozat" – hangsúlyozta.

Jelenleg Prőhle a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.