Csendes emlékezésre hívják a gyászolókat Rajk László sírjához

  • narancs. hu
  • 2019. szeptember 16.

Lélek

A múlt héten elhunyt Kossuth-díjas építészt, díszlettervezőt október 6-án búcsúztatják.

Csendes emlékezést, néma felállást tartanak Rajk László, a múlt héten elhunyt Kossuth-díjas építész, díszlet- és látványtervező sírjánál október 6-án 7 órától 17 óráig a Fiumei úti Sírkertben.

Mindazokat várják Rajk László sírjához egy szál virággal, kaviccsal vagy apró emlékkel, "akiknek fontos, ahogyan élt, amit alkotott, és amiért küzdött: a szabadság, az emberi jogok, a szolidaritás, a kultúra sokszínűsége, az önkényuralommal szembeni ellenállás, a harmadik Magyar Köztársaság, és szeretett városa, Budapest" – közölte az elhunyt özvegye, Rajk Judit kérését a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hétfőn az MTI-vel.

Mint írták, Rajk László temetése kérésére szűk családi körben zajlik, a nyilvánosság mellőzésével. Sírja a Batthyány-mauzóleum közelében, a 10. parcellában, egy platánfa alatt található.
A Kossuth-díjas építész, díszlet- és látványtervező, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának volt elnökségi tagja, a demokratikus ellenzék egykori tagja, volt SZDSZ-es politikus 70 évesen szeptember 11-én hunyt el rövid lefolyású, súlyos betegséget követően.
Rajk László tervei alapján épült egyebek között a Lehel Csarnok, részt vett a Corvin mozi, a bécsi Collegium Hungaricum és a Moulin Rouge rekonstrukciójában.

A Magyar Nemzeti Filmalap saját halottjának tekinti Rajk Lászlót, akinek filmes munkái között olyan világhírű magyar alkotások voltak, mint a Megáll az idő, a Miss Arizona, A londoni férfi, A torinói ló, az Oscar-díjas Saul fia, az 1945 és a Napszállta. Egyik utolsó munkájaként Tóth Barnabás idén bemutatott Akik maradtak című mozijának díszlettervezője volt.

Rajk László építész, látványtervező művész, politikus, az ország kevés bátor és tisztességes embereinek egyike, rövid, súlyos, emberfeletti méltósággal viselt betegség után, tegnap este meghalt – írta Rév István nekrológjában, melyet itt olvashatnak.

Rajk László 1949-2019

Rajk László építész, látványtervező művész, politikus, az ország kevés bátor és tisztességes embereinek egyike, rövid, súlyos, emberfeletti méltósággal viselt betegség után, tegnap este meghalt. Hetven évesen, majdnem napra pontosan hetven évvel azután, hogy apjának koncepciós pere elkezdődött. Minden rendszer üldözöttje volt születésétől kezdve.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.