Újra nagyot dob a Csernobil alkotója, és nem is egyet!

  • Szabó Ádám
  • 2020. március 7.

Mikrofilm

Az még hagyján, hogy megpróbálja feltámasztani a Karib-tenger kalózait....

A Csernobil nemcsak a tavalyi év legnagyobb szenzációja, de egyik legmeglepőbb sikere is volt. Az HBO háza táján mindenki a Trónok harca befejező évadától várta a tüzijátékot, a sárkányos sorozat azonban csúfosan beégett. Aztán érkezett Craig Mazin, akinek olyan filmek forgatókönyveit "köszönhetjük", mint a Személyiségtolvaj, a Másnaposok 2-3, vagy a Horrorra akadva 3-4. Mindez nem adott okot bizakodásra, ám a Csernobil mégis hatalmasat szólt: nézettségi rekordokat döntött, besöpört 10 Emmyt és két Golden Globe-ot, ráadásul tévés hidegháborút indított.

Ezek után mindenki tűkön ülve várta, mihez kezd legközelebb Craig Mazin: folytatja a társadalmi és történelmi kérdések boncolgatását és ismét elmerül valamilyen keleti katasztrófában? Jöhet a majaki atomrobbanás vagy a tiszai ciánszennyezés ötször egyórás tévés feldolgozása? Esetleg visszatér a bugyuta komédiákhoz és meg sem áll, amíg a Horrorra akadva két számjegyű sorozattá nem duzzad? A jelek szerint maga Mazin sem döntötte még el, melyik az ő útja.

Még tavaly októberben érkezett a hír, hogy a Disney ismét belevág A Karib-tenger kalózaiba. A franchise többször földbe állt már, az ötödik epizóddal pedig már a rajongói is elföldelték a sorozatot a szerepébe beleszorult Johnny Depp-pel együtt, de a stúdió most abban bízik, hogy Mazinnal a fedélzeten van még remény a sikerre. A forgatókönyvet rajta kívül Ted Elliott jegyzi majd, aki az előző kalózos filmek mellett a Shreken is dolgozott. Rendezőnek valamiért megtartották a Salazar bosszúja készítőjét, Joachim Rønningot, aki hiába dirigálta azóta a Demóna folytatását is, egyetlen értékelhető munkája még mindig a 2013-as Kon-Tiki, mellyel Oscar-jelölést szerzett Norvégiának.

Ami a Csernobillal mennybe ment Mazint illeti, őt természetesen az HBO is tárt karokkal várja vissza; most pedig már azt is tudjuk, milyen tévéprojekten dolgozik legközelebb. A The Hollywood Reporter szerint a The Last of Us című videojátékból készít sorozatot, rendhagyó módon magával a játék alkotójával, Neil Druckmannal karöltve. A játék 2013 egyik legnagyobb szenzációja volt: óriási kritikai sikert aratott, a Wikipedia szerint ez minden idők ötödik legjobb Playstation 3 játéka a Metacritic nevű kritikaösszesítő oldalon, ráadásul a platform legjobb eladási számait produkálta.

A túlélőhorror-játék főszereplői egy Joel nevű csempész és egy Ellie nevű tinédzser, őt kell Joelnak kicsempésznie a karanténból, ugyanis ő lehet a kulcsa a világjárvány elleni gyógymódnak. A sorozat nemcsak a játék sztoriját követi majd, de kapcsolódni fog a nemsokára megjelenő második rész történetéhez is. A játék rajongói máris elkezdték ötletekkel bombázni a stúdiót, mely színészek illenének leginkább a főszerepekbe. Ezek alapján a Trónok harca Jaime Lannistere, Nikolaj Coster-Waldau, valamint az Éretlenségiből ismert Kaitlyn Denver tűnik befutónak.

Mindezek alapján a The Last of Us akár egy elszálltabb, hollywoodi szájízre szabott Csernobil is lehet, egy tévés Az ember gyermeke, vagy épp egy újabb közhelyes apokaliptikus sorozat.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.