A Disney nem tanul: a mozik után sorozatokban tolják túl a Star Warst
mandalorian_top_story_lead.jpg

A Disney nem tanul: a mozik után sorozatokban tolják túl a Star Warst

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 26.

Mikrofilm

A filmektől már megcsömörlöttünk, következnek a tévéműsorok!

A Disney 2012-ben vette meg a Lucasfilmet, azzal együtt pedig a Star Wars-franchise jogait is. Akkoriban sokan tartottak tőle, hogy következik a Miki egér mintás Darth Vader, a táncbetétekkel tarkított fénykard párbaj vagy épp az űrhajókon nagy számban felbukkanó hercegnők kora, s ezzel nem is tévedtek akkorát a károgók, Kylo Rent ugyanis a mai napig egy lapon emlegetik Arióbbivalellel, Jázminnal és Hófehérkével. A világ leghatalmasabb stúdiójának hatása azonban ettől sokkal prózaibb módon érvényesült:

annyi pénzt akartak kisajtolni a Galaxisból, amennyi csak lehetséges.

A több mint 4 milliárd dolláros üzlet mindössze 6 év alatt meg is térült, ennek azonban az volt az ára, hogy a közönség egész egyszerűen megcsömörlött a Star Warstól.

A 2015-ös Az ébredő erő még elképesztő sikert aratott, Amerikában mai napig ez tartja a bevételi rekordot, amit még a Bosszúállók befejező része sem tudott megdönteni. Egy évvel később érkezett aztán a Zsivány Egyes, mely nem tartozik szorosan a trilógiához, és a klasszikus Star Wars mozik közül is kilóg, így az elvárások sem voltak olyan magasak vele szemben, mégis összekalapozott világszinten 1 milliárd dollárt. 2017-ben aztán jött Az utolsó Jedik, a trilógia középső része. Korábban az emberek ki voltak éhezve a franchise-ra, hiszen a Baljós árnyakra 16, Az ébredő erőre pedig 10 évet kellett várniuk (nem számítva az animációs filmet és sorozatot); három éven belül azonban ez volt a harmadik Star Wars film, ez pedig a bevételi adatokon is meglátszott. Az utolsó Jedik Amerikában 300, világszinten 700 millió dollárral hozott kevesebbet, mint Az ébredő erő.

Pedig ekkor még hátravolt a mélypont,

a Zsivány Egyeshez hasonló antológiafilm, a Solo: Egy Star Wars történet. Ennek még saját, 275 millió dolláros költségeit sem sikerült visszahoznia Amerikában, vagyis hatalmasat bukott. Ennek ellenére az elkezdett trilógiát már nem lehetett megállítani, tavaly bemutatták a Skywalker korát, melyhez tűzoltóként visszahozták Az ébredő erő rendezőjét, J. J. Abramsot. Ő sem tudott segíteni: nemcsak túl sok volt már a Star Warsból, de ez lett a sorozat egyik legellentmondásosabb része is, Már Az utolsó Jedik is jó pár nézőt elkergettek: a Skywalker kora bevételei még ettől is elmaradtak, világszinten több mint 300 millió dollárral.

Még a Disney akkori fejese, Bob Iger is bevallotta: hibát követtek el, hogy ennyi Star Wars filmet erőltettek a mozikba. A bukástól persze nem vett a cég kopernikuszi fordulatot, egyszerűen csak lejjebb tekerte az iramot, sietség nélkül, de készül egy Skywalker-sagától független trilógia Az utolsó Jedik rendezőjétől; a Knights of the Old Republic című videójáték filmadaptációja; a Marvel-fejes Kevin Feige is dolgozik valamin; nem beszélve a The High Republic-korszakban játszódó filmről.

Addig is a Star Wars a képernyőre költözött: a tavaly induló Disney+-on debütált az első sorozat, a The Mandalorian, mely eléggé úgy festett, mintha a Disney-nél tanultak volna a bukásból: semmi epika, vagy erőltetett univerzumépítés, csak gyönyörű figurák és westernelemeket sorjázó mesélés.

A projekt óriási sikert aratott, a rajongók és kritikusok is odáig voltak érte,

ami pedig a cég szempontjából még fontosabb: sikerült nagy csinnadrattával beindítani a Netflix ellenfelének szánt saját streamingplatformjukat. Még be sem mutatták a sorozatot, mikor Jon Favreau közölte, hogy elkezdett dolgozni a második évadon, az várhatóan októberben érkezik majd, ma már azonban ott tartunk, hogy az alkotók máris a harmadik évadon munkálkodnak.

Emellett egy rakás további Star Wars-sorozat van készülőben: Ewan McGregor főszereplésével külön műsort kap Obi-Wan Kenobi; de egy előzménysorozattal visszatér a Zsivány Egyes is, Diego Luna nevével fémjelezve. Ha mindez nem lenne elég, bejelentették, hogy egy női fókuszú sorozat is készül; erről egyelőre annyit tudni, hogy nemcsak szereplői, de a készítője is nő lesz (a Russian Doll című Netflixes sikersorozatért felelős Leslye Headland), és egy alternatív idősíkban játszódik majd. Nincs tehát megállás, a Disney a tévéképernyőn gyötri tovább Star Wars nevű fejőstehenét.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.