Az Agymanók folytatásával megérkezett végre az év első nagy sikere

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 19.

Mikrofilm

A Barbie óta nem nyitott ilyen jól film a kasszáknál.

Ráfért már a siker a Pixarra, amit néhány éve még hibázni képtelen csodastúdiónak tartottak: a Lightyear buktája rendezője és producere állásába került, a tavalyi Elemi pedig a cég történetének legrosszabb nyitányát produkálta. Aztán utána szép lassan magára talált, de még így is messze elmaradt a régi nagy sikerektől. De nemcsak a Pixar volt kiéhezve a pénzesőre, hanem az egész amerikai mozibiznisz: hiába tombol már közel két hónapja a nyári moziszezon, Ryan Gosling kaszkadőr-kalandja, a Furiosa és a Garfield és elhasalt a kasszáknál.

Az Agymanók második részével azonban végre egy igazi, hamisítatlan blockbuster érkezett: első hétvégéjén 155 millió dollárt szakított, amivel egyből az év legjobbjává vált, letaszítva a Dűne: Második részt (82,5 millió) és a Godzilla x Kong: Az új birodalmat (80 millió) a trónról. A Covid előtti időszakban a legnagyobb sikerek ismérve volt az, hogy 100 millió felett nyitottak, 2020 óta azonban mindez csak néhány filmnek sikerült. Legutóbb a tavalyi Barbie volt képes erre, az 162 milliót hozott be egyetlen hétvége alatt. Az Agymanók 2 ráadásul nem csak Amerikában erős: a tengerentúlon 140 milliót gyűjtőtt be, ezzel pedig lenyomta a Jégvarázs 2-t (135 millió), és Amerikán kívül minden idők legjobb eredményével bemutatkozó animációjává vált. Szintén ez lett a Covid óta a Disney stúdió legjobb nyitánya és a Pixar történetének második legjobban kezdő filmje A hihetetlen család 2 (182 millió) előtt  – egy sereg egyéb rekord mellett. Természetesen megdöntötte az első rész eredményeit is: az 90,5 milliós hétvégével érkezett a mozikba, végül Amerikában 356, világszintwn 858 millió dollárt hozott.

Itthon ugyancsak hasít a film, június 13-16. között több mint 87 ezren voltak kíváncsiak rá, ezzel hazánkban a Pixar harmadik legjobb nyitányát hozta a Verdák 2. és a L’ecsó mögött.

A 2015-ős Agymanókat mai napig a Pixar egyik csúcsteljesítményének tartják, a pénzügyi siker mellett a kritikusok és odáig voltak érte és elnyerte az Oscar-díjat is. Egy Riley nevű kislányról, pontosabban annak érzelmeiről szól: amikor ugyanis szüleivel új városba költöznek, az új, szokatlan helyzet új érzelmeket is kelt benne, melyeket a manószerű karakterek jelenítenek meg. A második részben immár tinédzserként találkozhatunk Riley-val, aki ebben a korban ismeretlen érzelmekkel kénytelen szembesülni. A filmért szintén rajonganak a nézők és a kritikusok, így minden esély megvan rá, hogy megismétli az első rész riadalmenetét.

Az Agymanók 2. június 13-tól látható a magyar mozikban is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.