Az Agymanók folytatásával megérkezett végre az év első nagy sikere

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 19.

Mikrofilm

A Barbie óta nem nyitott ilyen jól film a kasszáknál.

Ráfért már a siker a Pixarra, amit néhány éve még hibázni képtelen csodastúdiónak tartottak: a Lightyear buktája rendezője és producere állásába került, a tavalyi Elemi pedig a cég történetének legrosszabb nyitányát produkálta. Aztán utána szép lassan magára talált, de még így is messze elmaradt a régi nagy sikerektől. De nemcsak a Pixar volt kiéhezve a pénzesőre, hanem az egész amerikai mozibiznisz: hiába tombol már közel két hónapja a nyári moziszezon, Ryan Gosling kaszkadőr-kalandja, a Furiosa és a Garfield és elhasalt a kasszáknál.

Az Agymanók második részével azonban végre egy igazi, hamisítatlan blockbuster érkezett: első hétvégéjén 155 millió dollárt szakított, amivel egyből az év legjobbjává vált, letaszítva a Dűne: Második részt (82,5 millió) és a Godzilla x Kong: Az új birodalmat (80 millió) a trónról. A Covid előtti időszakban a legnagyobb sikerek ismérve volt az, hogy 100 millió felett nyitottak, 2020 óta azonban mindez csak néhány filmnek sikerült. Legutóbb a tavalyi Barbie volt képes erre, az 162 milliót hozott be egyetlen hétvége alatt. Az Agymanók 2 ráadásul nem csak Amerikában erős: a tengerentúlon 140 milliót gyűjtőtt be, ezzel pedig lenyomta a Jégvarázs 2-t (135 millió), és Amerikán kívül minden idők legjobb eredményével bemutatkozó animációjává vált. Szintén ez lett a Covid óta a Disney stúdió legjobb nyitánya és a Pixar történetének második legjobban kezdő filmje A hihetetlen család 2 (182 millió) előtt  – egy sereg egyéb rekord mellett. Természetesen megdöntötte az első rész eredményeit is: az 90,5 milliós hétvégével érkezett a mozikba, végül Amerikában 356, világszintwn 858 millió dollárt hozott.

Itthon ugyancsak hasít a film, június 13-16. között több mint 87 ezren voltak kíváncsiak rá, ezzel hazánkban a Pixar harmadik legjobb nyitányát hozta a Verdák 2. és a L’ecsó mögött.

A 2015-ős Agymanókat mai napig a Pixar egyik csúcsteljesítményének tartják, a pénzügyi siker mellett a kritikusok és odáig voltak érte és elnyerte az Oscar-díjat is. Egy Riley nevű kislányról, pontosabban annak érzelmeiről szól: amikor ugyanis szüleivel új városba költöznek, az új, szokatlan helyzet új érzelmeket is kelt benne, melyeket a manószerű karakterek jelenítenek meg. A második részben immár tinédzserként találkozhatunk Riley-val, aki ebben a korban ismeretlen érzelmekkel kénytelen szembesülni. A filmért szintén rajonganak a nézők és a kritikusok, így minden esély megvan rá, hogy megismétli az első rész riadalmenetét.

Az Agymanók 2. június 13-tól látható a magyar mozikban is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.