Szegény jó H. G. Wells, ha ezt megérhette volna: láthatatlan nők gyűrik össze a gyöngyvásznat

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 30.

Mikrofilm

És mindegyiket Erzsikének hívják.

H. G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című tudományos-fantasztikus regényét, mely egy zseniális, ám kegyetlen tudósról, egy bizonyos Griffinről szól, aki képes láthatatlanná változtatni magát.

A könyvből 1933-ban készült horrorfilm ma már klasszikusnak számít – ugyanúgy része a Universal stúdió Dark Universe vagy Classic Monsters nevű filmfolyamának, mint Az operaház fantomja, a Drakula, a Frankenstein, A múmia vagy A farkasember.

Ezek a filmek mind egy egységes univerzum részei voltak, és nagyban hozzájárultak a stúdió felemelkedéséhez – és persze ahhoz is, hogy a horrort, a thrillert vagy épp a sci-fit évtizedekig a legalantasabb műfajként, csak egyfajta olcsó szórakoztatásként tartották számon az emberek.

2019-ben ismét az univerzumépítés a divat– a Marvel letarolta vele az egész világot, a DC azonban csúfosan megbukott saját birodalma kiépítésével. Két éve a Universal azért nyúlt vissza egykori klasszikusához, A múmiához (amiből 1999-ben Brandon Fraser főszereplésével már csinált egy remake-et, élt: 3 filmet és egy spin-offot), hogy

felélessze Sötét Univerzumát,

és a Marvelhez hasonlóan saját világot építsen mindenki kedvenc szörnyeiből. A Tom Cruise-zal megspékelt A múmia azonban csúfosan elhasalt a kasszáknál, Amerikában még a gyártási költségeit sem tudta behozni.

Pedig a stúdiónál ekkor már a következő mozikra készültek:

  • Javier Bardem lett volna Frankenstein szörnye az új Frankenstein menyasszonyában,
  • Johnny Depp pedig arra készült, hogy láthatatlan emberré váljon.

A múmia buktája után mindezekből nem lett semmi – most azonban úgy néz ki, az élőhalott Sötét Univerzum ismét feltámadhat: a Hollywood Reporter adott hírt róla, hogy Elizabeth Banks rendezésében és az ő főszereplésével készülhet A láthatatlan nő – vagyis a jelenleg uralkodó trendeknek megfelelően

a férfi professzorból hősnőt kreálnak.

Igen ám, de a történet kicsit bonyolultabb: a Blumhouse ugyanis A szolgálólány meséjéből ismert Elisabeth Moss-szal a főszerepben épp jövőre készül moziba hozni A láthatatlan embert, amelynek már az előzetese is kijött. (A filmet február végén mutatják be Magyarországon.)

Viszont ez A láthatatlan ember nem kapcsolódik majd a Universalnál készülő Banks-fél variánshoz, az ugyanis kizárólag Banks ötletén alapul majd. A közeljövőben tehát két láthatatlan emberről szóló film érkezik majd a mozikba, amelyeknek a hasonló cím, a hasonló nevű főszereplők (Elisabeth, illetve Elizabeth) és a hasonló koncepció mellett elvileg a világon semmi közük nincs egymáshoz.

Azt azonban még mindig nem tudni, a Banks-féle láthatatlan-sztorival mi a terve a Universalnak: különálló filmet terveznek, vagy csak nekifutnak még egyszer az univerzum-építésnek. Az mindenesetre árulkodó, hogy Paul Feig, a Koszorúslányok rendezője Dark Army címmel készít rémfilmet a stúdiónak – ebből tehát még bármi lehet.

(Nyitókép: jelenet A láthatatlan ember című 1933-as filmből.)

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?